A könyvtár történetét Jakó Zsigmond az Írás, könyv, értelmiség című könyvében részletesen ismerteti. A székelyudvarhelyi tudományos könyvtár története ezen belül itt olvasható.

A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtárának töretlen fejlődésű jogutódja. Ma a Haáz Rezső Múzeum részlegeként működik.

A református kollégium könyvtárának csírái egyidősek magával az 1670-ben kezdetét vett kollégiummal. Egy 1596-ban Oxfordban nyomtatott könyv előzéklapján található 1698-as bejegyzés szerint a diákok önkormányzati közösségének könyvtára 23 címet számlált. A könyvtár állománya egyre gyarapodott, míg végül az egykori szerény méretű könyvtárból értékes gyűjtemény alakult ki.

A református könyvtár gyarapodását adományok biztosították. Az adományozók között találunk székely köznemest, értelmiségi polgárt, orvost, ügyvédet, tanárt, lelkészt, világi és egyházi főurat, az államigazgatás magas rangú tisztviselőjét, alispánt, nemes asszonyt. (17, az adományozó nevét viselő téka)

A könyvek között az egyházi vonatkozású (protestánsok jogaival, vallási sérelmeivel, a kálvinista hitvédelemmel, a vallási toleranciával, valláspolitikával foglalkozók, bibliák, bibliai kommentárok, igehirdetések, prédikációk, halotti beszédek, kegyes olvasmányok) kötetek mellett megtaláljuk a korabeli vagy régebbi jogi, történelmi, politikai, gazdasági, természettudományos, irodalmi, filológiai, filozófiai vonatkozásúakat is, eredetiben vagy fordításban, legtöbbjük nyomtatásban, de kézirati másolatban is.

Possessor jegyek, lapszéli, lapalji bejegyzések árulkodnak tulajdonosaik kilétéről, a könyvek használatáról, illetve olvasottságukról. A korabeli Európa leghíresebb nyomtató- és könyvkötő műhelyeinek termékeivel gazdagították a gyűjteményt. Ennek köszönhetően a könyvtárban a könyvkötészet technikai és művészeti mintapéldányait is tanulmányozhatjuk az erdélyi és magyarországi kötéseken át egészen a XVI. századi jeles németországi mesterek által készített, remekbeszabott dúcnyomásos és görgetős díszítésű, bőrbevonatú vagy fatáblás kötetekig. A valamikori két tucatnyi könyv más könyvtári egységekkel kiegészítve, közel 78000-re emelkedett napjainkra.

A könyvtár mai állományának több, mint egy kilencedét jelentő 8300 régi könyv közül 2600 könyv (31%) 1700 előtt megjelent külföldi nyomtatvány, közel 4500 kötet (54%) 1701-1800 között megjelent külföldi nyomtatvány, míg 11,5%-ot kitevő közel 950 könyv hazai (erdélyi) nyomtatvány.

Kézirat 245, 3 ősnyomtatvány van nyilvántartásban (1489-, 1490- és 1492-ből). A külföldi könyvek között olyan híres könyvnyomtatók és kiadók termékeivel találkozunk, mint az amszterdami Hondius, Jansonius és Elzevir, az antwerpeni Bontius, a bázeli Bertschius, Frobenius és Oporinus, a genfi Crispinus, a hannoveri Wechelius, a kölni Hieratus, a londoni Bollifantus, vagy a velencei Aldinus nyomtatványai.

A hazai nyomtatványok zömét (kb. 72%-át) Kolozsváron nyomtatott kiadványok, szebeni (15%), nagyváradi (4%), enyedi (3,1%), gyulafehérvári, marosvásárhelyi (2-2%), illetve egyre csökkenő arányban csíksomlyói, brassói, nagykárolyi, besztercei, balázsfalvi kiadványok jelentik.

Több unikum jellegű kiadvány létezik az állományban. Ezek közt említhetjük a nagyszombati, 1735-ös kiadású Tripartitum Juris Ungarici Tyrocinium..., a brassói, szintén 1735-ös Tolvaj Menyői: Az arithmetikának... regulákba foglaltatott mestersége, az 1744-es Zey András: Az olajoknak... declaracioja, 1744-ből a második kiadású, kolozsvári Kereszténi oktatások..., az 1745-ös kiadású Liliomok völgye..azaz ötven szent elmélkedések, az 1747-ben Kolozsváron megjelenő A ditsőség királya előtt..., említendő Aranyas avagy keresztény abece, a nagyszombati 1754-ben nyomtatott Jó illatú rózsás kert, illetve Zweimal zwei und fünfzig auserlesene biblische Historien című, ezúttal Brassóban, 1775-ben megjelent könyveket.

A külföldön megjelent kiadványok között is találunk hasonló, egyedülálló ritkaságokat: Laeto, Gergio: In conversionem Pauli Apostoli commentarius practicus, Franekera, 1650, Pruforus, Raphael: Disputationum theologicarum de Spiritus Sancti personalitate deitate..., Franekera, 1659, Wendem, Andreas van der: Dissertatio ad selecta dicta v. test. de gradibus exaltationis Christi..., Franekera, 1744.

Ezen kívül külön színt képviselnek az 1830-ban létesült ifjúsági olvasóegylet könyvtárának kötetei, melyeknek állaga a korabeli olvasottságra utal.

Az ifjúsági Olvasó Egylet könyvtára mellé a Gyermekkönyvtár, 1905-től a Szegény tanulók könyvtára társult, természetesen jóval szerényebb és állandó változásban lévő állománnyal. A kollégium különböző tékákban bekerült folyóiratok mellett szép periodika gyűjteménnyel is rendelkezett, amelyben a régebbi magyar nyelvű bécsi, magyarországi, erdélyi, udvarhelyi újságok, folyóiratok mellett megtalálható az osztrák-magyar monarchia és utódállamai tudományos intézményeinek, egyházainak, társulatainak irodalmi, nyelvészeti, természettudományi, társadalomtudományi, ideológiai, neveléstudományi időszaki kiadványok.

Megbecsült az Osztrák-Magyar Monarchia majdnem 800 iskolájától származó közel 9000 kötetet számláló évkönyvgyűjtemény, melynek iskolatörténeti adatokban gazdag analitikus feldolgozása folyamatban van.

A tudományos könyvtár közepes nagyságrendű könyvtár. A volt református kollégium 1912-ben felépült impozáns épületében található. Állománya olvasótermi szinten kutatható. A kutatók rendelkezésére hagyományos, szerző szerinti, kéziratos, valamint a Szirén integrált könyvtári feldolgozó programban készülő elektronikus katalógus áll. Anyaga 1944-el zárult.