Aktuális

A Haáz Rezső Múzeum versenyvizsgát hirdet múzeológusi állás betöltésére

A Haáz Rezső Múzeum
2019. március 11-én, 10:00 órától
versenyvizsgát hirdet a következő állás betöltésére

1. MUZEOLÓGUS, IA. szakmai fokozat (felsőfokú végzettség) – meghatározatlan időre

A beiratkozáshoz szükséges iratok:
a) Kérés a versenyvizsgára való beiratkozáshoz
b) Személyi igazolvány másolata
c) Szakirányú végzetséget igazoló okiratok másolata
d) Munkakönyvi másolat, vagy igazolás, amivel bizonyítható a régiség
e) Erkölcsi bizonyítvány
f) Orvosi igazolás
g) Szakmai önéletrajz

Követelmények:
a) Felsőfokú iskolai végzettség művészet szakterületen
b) Kötelező szakmai tapasztalat: minimum három év
c) MS Office felhasználói szintű ismerete
d) Csapatmunkára való hajlandóság
e) Rugalmas munkaidőre való nyitottság
f) Idegen nyelv ismerete
g) Általános műveltség és jó kommunikációs készség

Szakirodalom:
a) 311/2003 számú törvény. (a múzeumokat és közgyűjteményeket szabályozó törvény)
b) 182/2000 számú törvény. (a nemzeti kulturális örökség védelmét szabályozó törvény)
c) 26/2008 számú törvény. (az szellemi kulturális örökség védelmét szabályozó törvény)
d) Veres Péter: A Haáz Rezső Múzeum Képtára. Székelyudvarhely. 2001.
e) Miklós Zoltán: Értékorientált jövőépítés. In: Bitay Enikő–Sipos Gábor (szerk.): A romániai magyar tudományosság intézményi keretekben. Kolozsvár, 2017. 157–172.

A versenyvizsga üteme:
- A jelentkezési iratcsomót 2019. március 1-jén 15:00 óráig várjuk a múzeum titkárságán (Bethlenfalvi út 2-6. szám).
- A versenyvizsgára jogosult személyek névsora 2019. március 5-én 15:00 órától lesz kifüggetve a múzeum székhelyén.
- A versenyvizsga szakaszai: 2019. március 11-én., 10:00 óra – írásbeli vizsga; 2019. március 14-án., 10:00 óra – szóbeli vizsga.

A Lustra 2018. évi második számáról

A Lustra 2018. évi második számában 11 ismeretterjesztő írás kapott helyet. A lapszám első rovata ez alkalommal a Mesterjegy, melyben Gyöngyössy János tollából az Illusztrációkkal Szent László nyomában című cikket olvashatja az érdeklődő olvasó. A szerző a Kárpát-medence Szent László-legendát ábrázoló középkori falképei kapcsán tett megfigyeléseit vetette papírra, számos saját készítésű rajz kíséretében. A régészeti tárgyú cikkeket tömörítő rovatban Barabás Dóra a Székelyudvarhely központi részén 2017-ben zajló, az elektromos vezetékek földbe helyezését célzó munkálatok során tett régészeti megfigyelés eredményeiről és fontosságáról számol be, Nyárádi Zsolt a patakfalvi középkori templom feltárása kapcsán a patakfalvi Ferenci család történetéről közöl adatokat. Bicsok Zoltán levéltári fondbemutató sorozatában ez alkalommal a szárhegyi ferences kolostor iratait vizsgálja, forrásközlés kíséretében. Egyed Emese Székely László fordításában Frigyes porosz király utazásról írt verses levelét teszi közzé. A Kronográf rovatban Veres Péter a múzeum Képtárában őrzött, gróf Bethlen Jánost ábrázoló portré kapcsán tisztázza a megjelenített személy kilétét, Mihály János 16–18. századi levéltári források felhasználásával az udvarhelyi vásárokra és általában a keddi hetipiacra vonatkozóan közöl érdekes adatokat. Albert Dávid a székelyudvarhelyi római katolikus gimnázium román diákjairól ír a 1689–1918 közötti időszakra vonatkozóan, Sándor Zsigmond Ibolya pedig a székelykeresztúri születésű Nagy Sára előadóművész életét követi. Róth András Lajos a Papírművesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18–20. században című kötetet, illetve a szerző, Koncz Pál munkásságát mutatja be. A nagy háború rovatban Gidó Csaba ez alkalommal a székelyderzsi Ébert András lelkész jelentését teszi közzé a 1916-os román betörésről, mely forrás a Homoródszentpáli Unitárius Egyházközségben található esperesi levéltárból került elő.

Kolumbán Zsuzsánna

Újabb Areopolisz kötet

Az Areopolisz történelmi és társadalomtudományi kutatócsoport 17. évkönyve a helyismereti adatfeltárás és -közlés fontosságára téve a hangsúlyt, átlépi a tudományos – történelmi és társadalomtudományi – tanulmányokat tömörítő kötet műfaji határait. Amint tapasztalhatjuk, a „klasszikus recept” szerint felépített tanulmányok mellett megfér a forrásközlés, az esetvizsgálat, de a visszaemlékezés és az interjú is.

Tartalom:
Bernád Rita-Magdolna: A gyergyószentmiklósi Szent Miklós plébánia régi könyvtára
Szász Hunor: Kálnoki Ferenc és Daniel István főkirálybírók konfliktusai
Mihály János: A bethlenfalvi Simon vagy Simó család és bogárfalvi ága
Nagy Miklós Mihály: Orbán Balázs és a földrajzi romantika
Róth András Lajos: A székelyudvarhelyi iskolai önképzőkörök tevékenységéből. 3. A katolikus gimnázium önképzőköri tevékenysége
Bicsok Zoltán: „Két nap óta vígan szól a puska és a gépfegyver…” Válogatás csicseri Orosz Károly hadnagy első világháborús levelezéséből (1917–1918)
Forró Albert: Adatok az 1919. évi sóvidéki lázadás történetéhez
Demeter Csanád: A szentkeresztbányai vasgyár államosítása
Oláh Sándor: 1956-ra alapozott vádkonstrukció Erdélyben, 1961-ben. Eljárások, eszközök és emberek egy tendenciózus politikai vádemelésben
Fodor Béla – Murányi János: „Járd ki lábam, járd ki most…” A székelyudvarhelyi táncház történetéből: 1977–1989
Veres Péter: Beszélgetés Ferenczi Géza régész-történésszel

A kötet megjelenését a Bethlen Gábor Alap és Székelyudvarhely város önkormányzata támogatta.
Szerkesztők: Kolumbán Zsuzsánna és Róth András Lajos.

Tizennyolcadik alkalommal – ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek

Örömmel tudatjuk, hogy a Haáz Rezső Múzeum kiadványaként megjelent a Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 18. száma, mely a 2017-es Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián elhangzott és bemutatott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A lapszám a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Tudományos Akadémia, és Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával jelent meg.

A szakemberek által szerkesztett (Kovács Petronella), írt, lektorált és fordított kiadvány tartalomjegyzéke:
Tóth Zsuzsanna: A Zárkő restaurálása; Várhegyi Zsuzsanna, Kissné Bendefy Márta: Vízzel telített régészeti bőrtárgyak szárításának lehetőségei; Fábián-Tóth Hajnalka: Egy kínai papíresernyő restaurálása – készítéstechnika elméleti és gyakorlati ismereteinek tükrében; Nagy Rebeka: Azonosságok és különbségek – a szombathelyi székesegyház három zászlójának restaurálási tapasztalatai; Madarászné Gorej Judit: Oszlopos állóóra restaurálása; Pelles Edit: Zománcozott perzsa qalyan (vízipipa) restaurálása; Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai.

Függetlenül attól, hogy ezekben a tanulmányokban egy színház (Nagyváradi Állami Színház) építésének végét jelző fémhengerének és az abba rejtett papír- és pergamen hordozójú iratainak helyreállításáról; esetleg ásatásokkor előkerülő nedves régészeti bőrtárgyak kezeléséről; netán a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány 1929 és 1952 közötti kínai missziója tárgyi emlékének, – egy kínai papíresernyőnek – rekonstrukciójáról; vagy egyházi (szombathelyi székesegyház) zászlók tisztításáról, varrókonzerválásáról; vagy egy 19. századi oszlopos állóóra részeinek kiegészítéséről, és működésbe hozásáról; egy vízipipa szerkezetének megerősítéséről, esztétikai egységének helyreállításáról, kiállíthatóvá és értelmezhetővé tételéről; érdekességképpen az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciója kockázatainak elméleti kérdéseiről van szó, a figyelmes szakember, de általában az érdeklődő olvasó összetett művelődéstörténeti, technikatörténeti és művészettörténeti, de még társadalomtörténeti ismeretekhez is hozzájuthat.

A tárgyak állapotfelmérése, történelmi típusainak felkutatása, az alkalmazott eljárások számbavétele, a nemzetközi tapasztalatok felmérése és beépítése, továbbgondolása, az újabb kísérletekről történő beszámolók, a készítéstechnikák feltárása, a javítások, kiegészítések részletekbe menő leírása, anyagvizsgálati eredmények bemutatása, a korhűség érdekében történő történelmi háttérinformációk felkutatása, a restaurálási, helyreállítási eljárások koronkénti történelmi és etikai vetületének bemutatása teszi összetettebbé és dicsérhetőbbé a kiadványt.

Róth András Lajos

Anna | Asszonysors a xx. században

A Haáz Rezső Múzeum időszaki kiállítása a Tarisznyás Márton Múzeumban

A rendhagyó tárlatot a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum rendezte meg először 2015- ben (a székelyföldi kulturális intézményekben dolgozó néprajzosok közös szellemi produktumaként), 2016-ban Marosvásárhelyen, 2017-ben pedig Budapesten került bemutatásra.
A kiállítás azért is különleges, mivel egy fiktív történetet, életutat a muzeológia nagyon is valóságos eszközeivel dolgoz fel, Anna választásai elé állítva a látogatót is. A kiállítás Annája nem valós: a képzelet szülte. Az egyszeri asszony, akinek sorsára rávetül a helyi norma, de a világpolitika is, és aki nem alakítója, hanem elszenvedője a történelemnek. A látogató maga is végigjárhatja ennek az életnek a döntéseit és annak következményeit: Mi lett volna ha... A kurátorok történetírásnak és a néprajztudománynak azt a hagyományát követik, amely a kisember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezi. Elfogadja azt a múzeumi gyakorlatot, amikor az egyes tárgyak nem a saját történetük miatt kerülnek kiállításra, hanem megjelenítik a széles társadalmi rétegek életmódját, lakáskultúráját vagy öltözékét.
Amikor egy tárgy múzeumba kerül, menthetetlenül kiszakad eredeti környezetéből és új, szimbolikus jelentést kap. A történeti múzeumok arra törekednek, hogy minél többet őrizzenek meg az egykori jelentésből és azt minél hitelesebben adják tovább. Ez a kiállítás más utat követ. Elfogadja, hogy a tárgyak saját története helyet adjon egy másik, egy elképzelt történetnek. A tárgyak itt egy olyan történet díszletét adják, mely akár így is történhetett volna…

Haberstumpf kézműves csoki

A feledésbe merült Haberstumpf nevet tesszük közkinccsé, kulináris értéket társítva hozzá, hiszen a székelyek körében idegen csengésű névnek mindig velejárója volt a minőség. Udvarhely vármegye kiemelkedő építészének családi otthona volt a Haberstumpf-villa. Tervezője alkotói szabadságot élvezve, egyedi módon juttatta kifejezésre ízlésvilágát: karakteres épülettel gazdagította a település arculatát. A kultúra új otthonában felelősséget érzünk a múltért, értékek hagyományozása érdekében dolgozunk, a lehetőséget keresve az új kihívásokban.

Székelyföld története

Székelyföld története

Az 1989. évi változások után megnőtt az érdeklődés történelmünk iránt, ami érthető, hiszen a diktatúra idején semmilyen, vagy nem kis részben meghamisított magyar történelmet, inkább történelmi foszlányokat tanítottak az iskolákban és az egyetemeken. Ezért más, valós történelmi tényekre alapozott múltképet vár a közönség a béklyóitól megszabadult történetírástól. Ezt felismerve, a történészek siettek eleget tenni a várokozásnak, ami a kutatás fellendüléséhez vezetett. Vásárolja meg a Székelyföld története című monográfiát, amely által megismerheti a székelység történelmét. Kiváló szakemberek munkája található e kötetben.

A KÖNYV MEGVÁSÁRLÁSA