Aktuális

PULZUS hatodik alkalommal Székelyudvarhelyen

Hatodik éve, hogy július közepétől tíz napon át Székelyudvarhelyen a Spanyár-ház és udvara a kortárs képzőművészet bölcsője, ahol ragyogó művészi gondolatok öltenek testet. A művésztelep koncepciója az, hogy a képzőművészek Udvarhelyen alkossanak, vagyis elsősorban az alkotást kívánjuk ösztönözni. Szeretnénk, ha az itteni élmények tárgyiasulnának s gazdagítanák a Képtárat, s ezen keresztül a város gyűjteményének tematikai arculatát. Az egymást követő öt kiadást megért művésztelep szakmai körökben valóságos megbecsülést vívott ki. Mindezt bizonyítja azon tény is, hogy 2014-ben Marosvásárhelyen a Museum Caféban, 2016-ban Csíkszeredán a Megyeháza Galériában, 2017 júliusától pedig Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) állítottuk ki a művésztelep alkotói által az udvarhelyi Képtár hagyatékában került műtárgyakat.

2017. július 17–27. között megrendezésre kerülő VI. PULZUS Székelyudvarhelyi Művésztelep alkotó művészei: DACZÓ Enikő (Sepsiszentgyörgy), JAKOBOVIST Márta (Nagyvárad), KÖVECSI KOVÁCS Imre (Székelyudvarhely), MING-CHIN Tung (Tajvan), NICU Barb (Sepsiszentgyörgy), SOYOUNG Park (Kanada/Dél-Korea), SZABÓ Réka (Csíkszereda), SZIGETI Gábor Csongor (Budapest), TAMÁS Borbála (Székelyudvarhely), BERZE Imre (Székelyudvarhely)

Megjelent a Lustra 2017. évi első száma

A Lustra 4. évfolyama dr. Miklós Zoltán visszatekintő vezércikkével indul, hiszen egy éve már, hogy a múzeum a Haberstumpf-villába költözött. Az új infrastruktúra pozitívan befolyásolja az intézet fejlődési lehetőségeit, melyet bizonyítanak többek közt az elmúlt év kiállításai, különféle rendezvényei. Nem maradt kutatás és következésképpen bemutatás nélkül a villa és egykori lakóinak története sem. Az első eredményekkel Szász Hunor Adatok a Haberstumpf család történetéhez című cikke által ismerkedhetnek meg az érdeklődők; az összegzést dokumentumértékű felvételek egészítik ki.

A Kronográf rovat nem kizárólag udvarhelyi témákra koncentrál. Helyet kapott a székelykeresztúri múzeum munkatársának, Sándor-Zsigmond Ibolyának a székelykeresztúri Jaeger-féle patikáról írt átfogó és gazdagon illusztrált cikke, továbbá Sashalmi Fekete Tamás Keleti típusú viseletek a 14–16. században című írása. Az utóbbi a Magyar Királyságban, azon belül Erdélyben és Székelyföldön élt középkori harcosok viseletéről, fegyverzetéről, páncélzatáról értekezik. Mihály János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa „Az kinek ezüstportékája volt, volt annak pénze” cím alatt 17. századi udvarhelyszéki peres iratok alapján az ezüstből készült tárgyak „értékéről” közöl számos érdekes adatot.

A Signum rovatban Berze Imre Madaras Péter székelyföldi szobrászművészt és Szív- Mag című munkáját mutatja be, mely a III. Lih Pao Nemzetközi Szobrászati Biennálén első díjat nyert 2016-ban. Az alkotást a múzeumlátogatók 2016. május–szeptemberben láthatták Udvarhelyen kiállítva, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményéből rendezett kiállításon. A Fólió rovatban a csíkszeredai levéltár munkatársa, Bicsok Zoltán ezúttal Gyergyószentmiklós város levéltárának bemutatására vállalkozott, melyet a következő számban folytat. Dr. Gidó Csaba történész forrásközlése által a Nagy Háború rovatban ezúttal a székelypálfalvi háborús események elevenednek meg előttünk.

A Glossza két kötetbemutatónak ad helyet. Róth András Lajos, a múzeum Tudományos Könyvtárának őre A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567–1953) című forrásgyűjteményt ismerteti, mely Budapesten, Landauer Attila szerkesztésében jelent meg 2016-ban. Dr. Sófalvi András régész-történész Hubert Rossel Transylvanie – Les églises fortifi ées du pays des Sicules kötetére hívja fel a figyelmet. A francia nyelven írt munka a frankofón olvasóközönséggel ismereti meg a székelyföldi templomerősségeket. Ugyancsak Sófalvi Andrástól olvashatjuk az In situ rovatban a Bodza vára és a havasalföldi Székely megye. Adalékok a székelyek határvédelméhez és a havasokon túli tevékenységéhez című cikket. Nyárádi Zsolt régész ezúttal az udvarhelyi vár árkából 2011-ben előkerült késő középkori saru maradványairól ír. Cikke által többek közt betekintést nyerhetünk a lelet restaurálásának folyamatába, ugyanakkor számos érdekes adattal gazdagodunk általában a késő középkori lábbeli viselet tekintetében. A folyóirat 4. évfolyamának kiadási költségeit a Bethlen Gábor Alap támogatja.

Kolumbán Zsuzsánna

Sikeres volt az ERDÉLYI PANORÁMA kiállítás

Közel három hónapja – március 15-én – nyitottuk meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban az „ERDÉLYI PANORÁMA. Egy elfeledett körkép” című kiállítást, amelynek népszerűsége mindvégig töretlen volt. A több mint 9.500 látogatói szám – udvarhelyi viszonylatban – sikeresnek minősíthető. Kiállításunk egy másik értékelhető sikere, a nagyszámú vidéki diákközönség is, akik „Az ismeretszerzés útjain” című program keretében látogatták meg a múzeumot. A dr. Veresóty Alapítvány által szervezett és finanszírozott program révén 41 udvarhelyszéki településről, szervezett formában összesen 3.169 diák és 233 pedagógus kísérő ismerhette meg rendhagyó történelmi óra keretében a „Bem és Petőfi” vagy „A nagyszebeni csata” címen egyaránt ismert panorámakép viszontagságos „sorsát”. Ezt követően pedig a „JÉGKORSZAK” című kiállítás nyújtott kikapcsolódást az udvarhelyszéki kisiskolásoknak.

Bem József szülővárosából, a Tarnow Regionális Múzeumból kölcsönzött páratlan kiállítást módunkban áll – az előzetes tervekhez képest – 3 nappal meghosszabbítani. Ennek értelmében tehát az ERDÉLYI PANORÁMA körkép fennmaradt darabjai június 18-ig látogathatók a Haáz Rezső Múzeumban!

A TIZENÖTÖDIK

(Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi 
tanulmányok 15. Székelyudvarhely, 2016.)

Megjelent az Areopolisz történelmi és társadalomtudományi kutatócsoport 15. évkönyve. A 320 oldalas, színes illusztrációkkal ellátott kötet 10 tanulmánya négy téma köré csoportosul: családtörténeti források és lehetséges kutatások, az 1916-os román betörés eseményei, udvarhelyi oktatástörténeti adatok, a 20. század második felének történései. A kötet megjelenését a Bethlen Gábor Alap és Székelyudvarhely város önkormányzata támogatta. Szerkesztők: Kolumbán Zsuzsánna és Róth András Lajos.
Családtörténeti források, kutatások, eredmények
MIHÁLY JÁNOS: Armalisták, egyházas nemesek Udvarhelyszéken (1793)
MIHÁLY TIBOR: A tibódi Tiboldy család
BICSOK ZOLTÁN: Adalékok két csíkszéki nemesi család pecsétgyakorlatának történetéhez. A csíkszentmihályi Sándorok és a csíktaplocai Lázárok címeres pecsétjei a 18–19. századból
SÁNDOR-ZSIGMOND IBOLYA: Szentábrahámi Lőrinczy Dénes (1847–1920)
Székelyudvarhelyi iskolatörténeti adalékok
NOVÁK KÁROLY-ISTVÁN: Jaklovszky Dénes. Egy rendhagyó tanári életpálya
RÓTH ANDRÁS LAJOS: A székelyudvarhelyi iskolai önképzőkörök tevékenységéből. Az Állami Főreáliskola és az Állami Kő- és Agyagipari Szakiskola önképzőkörei
Udvarhely vármegye az első világháborúban
GIDÓ CSABA: Udvarhely vármegye unitárius harangjai az első világháborúban
FORRÓ ALBERT: Adatok az 1916. évi román betörés Udvarhely megyei történetéhez
Szocialista propaganda
OLÁH SÁNDOR: Nem megfelelő Udvarhely rajoni falunevek a sztálinista időkben
DEMETER CSANÁD: Székelyföldi klubmozgalom a hetvenes évek elején

Újabb rangos szakmai folyóirat Székelyudvarhelyen

A közel két évtizedes rendszerességgel megrendezett Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferenciájának kiemelt velejárója az ISIS : Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek megjelenése, mely magas nyomdai minőségben, magyar és román nyelven teljes terjedelemben, angol tartalmi kivonat és az egyes cikkekhez tartozó sok színes kép kíséretében jelenik meg Románia egyetlen kétnyelvű szakfolyóirataként restaurálás tematikában. A Károlyi Zita (Haáz Rezső Múzeum) és Kovács Petronella (Magyar Nemzeti Múzeum) alapította, utóbbi szerkesztésében megjelenő folyóirat szerzői mindannyian Magyarország, Erdély, de a Kárpát-medence ismert és elismert szaktekintélyei, akik a legújabb kutatásaikról, szakmai megoldásaikról, az állandóan megújuló, szaporodó és tökéletesedő technológiai folyamatokról, a felhasznált vegyszerekről, de ezekkel párhuzamosan az éppen dívó etikai kérdésekről, a műtárgymentési filozófiáról értekeznek a legmagasabb szinten.

Az idei, a 16. számban megjelent tanulmányok az alábbiak:
Tóth Eszter: Későavar kori, tausírozott vas phalera-pár restaurálása.
Kovács Mária-Márta: Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum ónedényei.
Nemes Erika Tímea: A bögözi templom falképeinek festéstechnikája.
Galambos Éva - Váli Zsuzsánna - Török Ákos - Nemes Erika: Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai.
Mihály Ferenc: A székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom főoltárának restaurálása.
Mester Éva: Az erdélyi történeti üvegablakok túlélésének esélyeiről.
Kürtösi Brigitta Mária: A szegedi Fogadalmi templom egyes mozaikjainak kutatása, restaurálása; technikai jellegzetességeik, károsodásaik vizsgálata.
Sor Zita: Digitális nyomatok a gyűjteményekben

A címek is a problematika sokrétegűségéről árulkodnak, problémákról, melyek mind-mind sajátságos, korszerű, bármikor visszafordítható megoldásokat igényelnek és a szakemberek legmagasabb szakmai felkészültségére tartanak számot.
A jelzett konferencia és a kiadvány támogatói között a Bethlen Gábor Alapot, a Magyar Nemzeti Múzeumot, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzatát és Hargita Megye Tanácsát tudhatjuk köszönettel.

Székelyföld története

Székelyföld története

Az 1989. évi változások után megnőtt az érdeklődés történelmünk iránt, ami érthető, hiszen a diktatúra idején semmilyen, vagy nem kis részben meghamisított magyar történelmet, inkább történelmi foszlányokat tanítottak az iskolákban és az egyetemeken. Ezért más, valós történelmi tényekre alapozott múltképet vár a közönség a béklyóitól megszabadult történetírástól. Ezt felismerve, a történészek siettek eleget tenni a várokozásnak, ami a kutatás fellendüléséhez vezetett. Vásárolja meg a Székelyföld története című monográfiát, amely által megismerheti a székelység történelmét. Kiváló szakemberek munkája található e kötetben.

A KÖNYV MEGVÁSÁRLÁSA

Van három perced a Székelytámadt várra?

Van három perced a Székelytámadt várra? 

A hajdani Székelytámadt vár a XV. század óta központi helyet foglalt el a város történelmében, a városközpont olyan épített örökségeként, amely nem csak a helyi lakosság, hanem a székely történelem viszonylatában is kimagasló jelentőséggel bír. Az egykoron itt álló udvarházból, a domonkos rendi kolostorból, a négy saroktornyos erődítményből mára már csak a várfalak és a bástyák állnak, de a helyenként romos falszakaszok letűnt korok történelmi tanúságaként, régmúlt idők hangulatát idézik. A vár már nevében is emléket állít, a székely helytállás, szabadságvágy és töretlenség emlékét jeleníti meg. Évszázadok során szítottak már lázadást ellene, mellette és érte, lángba borították és ő is tűzbe hozott sokakat.

A Hargita megyei műemlékek hivatalos jegyzékében a HR-II-m-A-12918
kódszámmal szereplő Székelytámadt vár része volt a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium 2010-es Nemzeti Restaurálási Programjának.

2013 decemberében Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot nyújtott be az Amerikai Egyesült Államok bukaresti Nagykövetségéhez a Székelytámadt vár falainak a megóvására és megszilárdítására.

A 2014-es év kezdetén a Kulturális Minisztérium közreműködésével megjelent az EGT és Norvég Alap új kiírása a természeti és épített örökség megőrzésére és új élettel való betöltésére, amelyre április 3-án a város benyújtotta a „Helyi közösség fejlesztése a Székelytámadt vár romjainak helyreállítása és revitalizációja által” című pályázatot.

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város újabb pályázatot készít, amelyet a 2014–2020 Regionális Operatív Program 5. számú főtengelyén, az 5.1 számú „A nemzeti természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, népszerűsítése és fejlesztése” intézkedés keretében szeretne benyújtani a Székelytámadt vár romjainak megerősítésére, restaurálására, valamint az így kialakított történelmi tér élettel való megtöltésé céljából.

A Haáz Rezső Múzeum közreműködésével készül el az a marketingterv, amely az elkövetkező öt évre biztosítaná, hogy a felújított vár területén minőségi és a teljes közösséget érintő, érdeklő, megmozgató rendezvények, programok, előadások kapjanak helyet.

A Székelytámadt vár nemcsak régi kövek halmaza. Ha újraépül a leomlott bástya, attól még nem kel életre a régi rom. Ahhoz, hogy a vár újra jelen legyen Székelyudvarhely és lakói szívében, ahhoz a programok, közösséget mozgató, összegyűjtő rendezvények mellett szükség van a városlakók összefogására.

Ennek érdekében kérjük és hívjuk a székelyudvarhelyieket, hogy egy kérdőív kitöltésével, valamint véleményeik, észrevételeik, meglátásaik elküldésével támogassák közös ügyünket.

A kérdőív a https://hrmuzeum.typeform.com/to/EFDZYp link-en érhető el, a véleményeket és észrevételeket pedig a következő címre küldhetik: szekelytamadtvar@varoshaza.ro.

Szánjon három percet a Székelytámadt várra, s töltse ki a kérdőívet!

Székelyföldre vonatkozó fejlesztési tervek című digitális szövegtár tartalomfejlesztése

Székelyföldre vonatkozó fejlesztési tervek 

című digitális szövegtár tartalomfejlesztése 

A projekt keretén belül megvalósulhatott néhány, a Székelyföldre vonatkozó XX. századi fejlesztési terv elektronikus változatának elkészítése és online publikálása. Olyan szövegeké, amelyek nagy érdeklődésre tarthatnak számot, de nehezen hozzáférhetők vagy majdnem teljesen ismeretlenek voltak a kutatók előtt.

Az Erdélyi Magyar Adatbank adatbázisa (http://adatbank.transindex.ro/belso.php?alk=92&k=5), valamint a Haáz Rezső Múzeum honlapja (http://hrmuzeum.ro/muzeum~hu~24~6~adatbazis.html) a következő dokumentumokkal egészült ki:
● Propuneri privind dezvoltarea economică a RAM pe perioada de la 1958 la 1975. Direcția Județeană Mureș a Arhivelor Naționale, 1134. Fond, 195. dosar, 1958. Ședințe de birou: 56–376.
● Propuneri privind dezvoltarea economică și social-culturală a RAM pe perioada 1959-1975. Procese verbale și propunere privind dezvoltarea economica-socială a RAM în anii 1959-1975. Direcția Județeană Mureș a Arhivelor Naționale, 134. Fond, 226. dosar, 1959. Ședințe de birou ale com. reg. de partid: 14–254.
● Propunerea privind schița program de dezvoltarea economică și social-culturală a RAM pâna în 1975 și planul economic pe anii 1960-1965 cu 2 anexe. Direcția Județeană Mureș a Arhivelor Naționale, 1134. Fond, 287. dosar, 1960. Comisia Economică, 1–165.
● Vámszer Géza: Ízlés – modor – divat. Globus nyomda, Odorheiu/Székelyudvarhely, 1928.
● Farkas Árpád: Erdély mezőgazdasága. Kolozsvár, 1944.

A projekt megvalóítói: Erdélyi Magyar Adatbank, Haáz Rezső Alapítvány, Haáz Rezső Múzeum
Támogatta: Székelyudvarhely Város Önkormányzata