Aktuális

A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA

– Székelyudvarhely –
2017. november 11. (szombat)

A székelyföldi régészettudomány legújabb eredményei
Tudományos konferencia

Helyszín:
Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Szent István-terem

9.30–9.50 Megnyitó
Köszöntőt mond:
Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke
9.50–10.10 Sófalvi András:
Vizigót település Székelyudvarhely–Kadicsfalvi-réten (2016–2017)
10.10–10.30 Berecki Sándor:
Archeometriai módszerek alkalmazása az erdélyi késő vaskor kutatásában
10.30–10.50 Nyulas Dorottya:
Különleges római vasmécses Mikházáról
10.50–11.10 Pánczél Szilamér – Sidó Katalin – Sófalvi András:
Hagymás vára újratöltve
11.10–11.30 kérdések, vita
11.30–11.40 kávészünet
11.40–12.00 László Keve:
Régészeti kutatások a harcói református templom körül
12.00–12.20 Nyárádi Zsolt:
Egy késő középkori temető Városfalva határában
12.20–12.40 Bordi Zsigmond Loránd:
Háromszék ismeretlen középkori erődítménye: a komollói vár
12.40–13.00 Hőgyes Mihály Huba – Lokodi Alpár Imre – Sztáncsuj Sándor József:
Régészeti kutatások az uzoni Béldi-Mikes kastélyban
13.00–13.20 kérdések, vita
13.20–13.30 kávészünet
13.30–13.50 Gál Szilárd:
Fogmorfológiai kutatások Maros megye 14–17. századi temetőiben
13.50–14.10 Györfi Zalán:
A „régenten is kerítésben levő város”. Marosvásárhely vára(i) a késő középkorban és a kora újkorban
14.10–14.30 Demjén Andrea:
A pricskei erőd régészeti kutatása (2013, 2016–2017)
14.30–14.50 Györfi Zalán – Pánczél Szilamér – Szabó Máté:
Légből kapott lövészárkok
14.50–15.00 kérdések, vita
15.00–16.00 ebédszünet
16.00–19.00 Régészeti kerekasztal-beszélgetés a Haáz Rezső Múzeumban

Szervezők: Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa, Areopolisz Egyesület

Előadók által képviselt intézmények: Maros Megyei Múzeum, Székely Nemzeti Múzeum, Csíki Székely Múzeum, Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság, Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, Haáz Rezső Múzeum

A rendezvényre a belépés ingyenes!

VASSZÉKELY kitüntetés a múzeum régészének

Díjazottunk, nevében is őrzi annak a vidéknek a megnevezését, amely szülőföldjeként szolgál, s amely olyan meghatározó élményekben részesítette, hogy szakmai ismeretei elmélyítését követően hazakívánkozott, maga mögött hagyva az anyaországban kínálkozó lehetőségeket, de meggyőződve arról, hogy munkájával szolgálatot tehet szülőföldje számára.

Itthon él, kutat és írja, esetenként újraírja a régió történelmét. Azon fiatal generáció tagja, akikre különösképpen nagy felelősség hárul. A régészeti kutatások révén felszínre kerülő információk újabb és újabb távlatot nyitnak meg a történelmi valóság értelmezésére. Az ásatások az információk kincsesbányájaként értékelendők, de nagy kincs maga a régész is, aki felszínre hozza és értelmezi a cseréptöredékek, kultúrrétegek, a légifotók, újabban pedig az antropológiai és dendokronológiai eredmények közötti összefüggéseket.

Székelyudvarhelyen végzett középiskolai tanulmányait követően, műszaki pályát választott, de már a Brassóban eltöltött tanulmányi évek alatt tudatosan készült a történelem szakra. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara mérföldkő volt számára. 1994–2000 között régészet-történelem szakon szerzett képesítést, s már az alapképzés időszakában bekapcsolódott olyan feltárásokba, amelyek távlatot nyitottak, tapasztalatot jelentettek a pályakezdő régész számára.

A Budapesti Történeti Múzeum által vezetett budavári ásatásokban vett részt, majd a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének külső munkatársaként gyarapíthatta szakmai tudását. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága által végzett autópálya-feltárásokon már ásatásvezető régészként jegyzi a szakma, s különös eredménnyel is dicsekedhet, hiszen csapata találta meg Balatonlellén a legelső pannóniai langobárd települést. Ugyanehhez az időszakhoz kapcsolódik a légirégészeti tevékenység elkezdése is, amelyet, hazatérését követően nagy sikerrel kamatoztatott Székelyföldön.

2004-ben a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régészeként kezd el dolgozni. A több évtizedes régészeti- és az ebből fakadó szakmai hiányosság miatt, igen lényeges információk tisztázása hárul napjaink régészeire. Bár egyesekben önérzeti sértettséget váltott ki, egyik ásatásának eredménye fontos kérdésre adott választ, miszerint a város határában található Jézus-kápolna építése határozottan nem datálható az Árpád-kora.
Ugyanakkor, az utóbbi évtizedben végzett templomásatások a szakma számára is meglepő eredményeket hoztak: azt mutatják, hogy Udvarhelyszéken szinte mindenik faluban volt középkori templom és tízből nyolcnak Árpád-kori előzményei vannak. S, hogy honnan is tudhatja mindezt a régész? Felsorolnám néhány település nevét, amelyek templomaiban az utóbbi évtizedben régészünk feltáráson vett részt: Kányád, Szentimrefalva, Bikafalva, Bágy, Telekfalva, Máréfalva, Székelyderzs, Bögöz, Lengyelfalva, Fenyéd, Tordátfalva, Homoródszentmárton, Felsősófalva, Székelyszentlélek, Nagymedesér, Homoródújfalu, Oklánd, Etéd, Parajd, Rugonfalva, Városfalva, Korond, Felsőboldogfalva, Székelyudvarhely.

A szakrális objektumok kutatása mellett kihívást érez további résztémák pontosítására. Adatokat szolgáltat, tanulmányokat és ismeretterjesztő cikkeket ír, sőt önálló köteteket jelentetett meg. Ezekkel a munkákkal a sóvidéki és székelyföldi sóbányászat múltját tárta fel, Udvarhelyszék középkori településtörténetét gazdagította, különös figyelmet szentelt Székelyföld középkori váraira, doktori dolgozata megírásához pedig több éves célirányos kutatást végzett az udvarhelyszéki középkori és kora újkori erőségek és védő rendszerek tudományos szintű feldolgozása érdekében.
Részese a nemzetközi összefogással zajló kutatásoknak is, amelyek a székelyföldi rejtélyes eredetű töltésvonalak múltjának feltárására irányulnak, de úttörő ásatásokat is magának tudhat. Kutatja a települések határaiban fellelhető egykori kápolnákat, a védbarlangokat, s a számunkra legendás hangzású Rapsonné várából, Kustaly várából vagy Rika-erdőből hozza felszínre a történelmi töredékeket.

Városunkban, a Kadicsfalvi-réten 2008-ban elkezdett, majd 2016-ban és 2017-ben folytatott gót település feltárását komoly szakmai teljesítményként jegyzik. A székelyudvarhelyi objektumok közül mégis a Székelytámadt vár a szívügye. A várban végzett eddigi ásatások eredményeképpen már fenntartásokkal kell olvasnunk Orbán Balázs leírásait, de akár a nagy elődök, a Ferenci testvérek adatait is korrigálni tudta. Ugyancsak a nevéhez köthető az első székelyudvarhelyi rovásírásos emléknek a várásatások során felszínre kerülése is.

Azt is mondhatnám, hogy díjazottunk szakmai munkássága időjárásfüggő. Amikor a külső időjárás megengedi – évszaktól függetlenül – tereped dolgozik: terepbejárást végez, ásatáson vesz részt, légifotózás érdekében röpköd a történelmi objektumaink fölött, vagy éppen valamely templomtorony gerendáját fúrja a dendrokronológiai vizsgálat érdekében. A külső viszonyoktól a műhelybe kényszerül kutató pedig feldolgozza az adatait, digitalizál, leltároz, kiállítást készít elő, vagy éppen tervez, tervezi a legközelebbi adódó szép idős terepmunkáját.

Díjazottunk tehát egy vas akaratú székely régész, dr. SÓFALVI ANDRÁS.

Tizenhetedik alkalommal - ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek

Közismert, hagyományos formátumában jelent meg az ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 17. száma, az idén ősszel 18. alkalommal megszervezett Erdélyi Magyar Restaurátor Konferencia alkalmából. Kovács Petronellának, a folyóirat alapítójának gondos szerkesztésében közel 200 oldalon a restaurátori tudomány, művészet és kihívások majd minden területét felsorakoztató gazdag tartalommal, magyar és román nyelven, angol tartalmi kivonattal sorolódik be az eddig megjelent többi szám közé.

A kiadványt a Haáz Rezső Múzeum igazgatójának, Miklós Zoltánnak írása vezeti be Gazdag múlt – bizakodó jövő címmel, mely az intézménytörténeten túl bemutatja az új székhelyre költözött kulturális intézményre váró feladatokat és lehetőségeket.

Az utána felsorakozó tanulmányok a következők:
Békési-Gardánfalvi Magdolna, Hofmann Tamás valamint Fehér Sándor: Pásztázó elektronmikroszkóp energia-diszperzív röntgen-analizátorral - (SEM-EDX) anyagvizsgálati módszer alkalmazhatósága régészeti textilek szál- és színezékvizsgálatában I.
Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel
Kürtösi Brigitta Mária: A Mozaik és az Arany - készítéstechnika történeti példákkal
Mester Éva: Védőrács, védősodrony, védőüveg - a díszüvegezések védelmének lehetőségei
Tóth Zsuzsanna: A Magyarországon élő evangélikus szlovákok rézveretes kötései és kialakulásuk
Várfalvi Andrea: Vízérzékeny, textillegyezők restaurálásával kapcsolatos tapasztalatok
Tóth Eszter: Egy avar kori kehely modern kori története
Puskás Éva–Sulyok László: „Levétel a keresztről". Egy festmény újjászületése
Domokos Levente–László Károly: A berethalmi evangélikus templom sekrestyéjében álló kandalló restaurálása

A felsorolt tanulmányok mindegyike a restaurátori munka komoly szaktudást, találékonyságot, műszaki ismereteket, bonyolult alkalmazásokat, biztos kezet, részletes háttérmunkát és adminisztrációs tevékenységet feltételező és igénylő rejtelmeibe és szépségeibe vezeti be az olvasókat, és nemcsak a szakmaiakat.

A kiadvány magas színvonalát a felsorakoztatott olyan lektori névsor is biztosítja, amelynek mindegyike a restaurátori szakma nagy tudású művelőjeként ismert: Bóna István, Görbe Katalin, Kissné Bendefy Márta, Kovács Petronella, Kriston László, Szatmáriné Bakonyi Eszter, Tóth Attila Lajos, Zala Judit.

Ugyanilyen irányt jeleznek a román és angol nyelvű fordítók is: András-Tövissi Júlia, András Zsombor-Adorján, Derzsi Eszter, Márton Krisztina, Puskás Éva, Sirbu Andrea, Szász Erzsébet, Jakab Anna-Mária, Kissné Bendefy Márta, Kovács Petronella, Kürtösi Brigitta Mária, Tóth Eszter.

Románia egyetlen kétnyelvű folyóirata idén is bőséges és minőségi illusztrációval és az érdeklődőket kielégítő nemzetközi szakirodalmi forrásközléssel jelent meg.

(Megvásárolható a Haáz Rezső Múzeum székhelyén)

Berze Imre köztéri installációja

Kortárs képzőművészeti térinstalláció szolgált alkalmi emlékezőhelyként az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulóján. Berze Imre képzőművész kollegánk által készített kompozíció elsősorban alapvető tényekre épül, mint a dráma, a vértanuk száma és a halálnemek, a kivégzések módja. A rögtönzött bitófák hangulata, amely erőteljesen meghatározza a látványt, ünnepélységet és tiszteletet parancsoló hozzáállást teremt. A tömegek vertikális és ebből fakadóan transzcendens irányultsága, a hősi halál általi megtisztulást idézik meg, amit a fehér tónus nyomatékosít. A sötét-világos kontraszt az eseményben rejlő feszültséget hivatott megragadni.

Didaktikai részként, a halált okozó módszerek szimbolikus formai megoldások jelennek meg az installáción, mint a golyó és a kötél által hagyott nyomok stilizált jellege, a főbelövés iránya és az akasztás spontán dinamikája. A felületeken nagy hangsúlyt kapnak a nevek, amelyek mögötti példaértékű komolyság és elszántság rejlik. A legstabilabb formaként a háromszöget tartjuk, így az installáció alaprajzolata is ezt tükrözi, melyben a személyek közti közös cél és sors összefonódását jeleníti meg az alkotó. Különálló elemként láthatjuk Batthyány Lajost megjelenítő kompozíciós elemet amely az első felelős magyar miniszterelnök, a korabeli eseményekhez való viszonyát igyekszik megfogalmazni illetve halálának helyszíne is más mint az „aradi 13”.

E minimalista installáció szándéka a sommás, tömör megfogalmazás, az egyszerű konkrétumokra való törekvés, kerüli a túlzott narratívát, koncentrálva a lényegre, teret adva a plasztikai élménynek.

        

Szoboráldás

A Hargita megyei múzeumi hálózat felbomlását követően, 1994-ben a székelyudvarhelyi intézmény Haáz Rezső múzeumalapító nevét vette fel. Egy évvel később – Zepeczaner Jenő múzeumigazgató irányításával – sor került Haáz Rezső mellszobrának felavatására. Bodó Levente szentegyházai szobrászművész bronzba öntött alkotása 22 éven keresztül állt az egykori múzeumudvaron. Elérkezett az idő, hogy a székelyudvarhelyi közgyűjtemény megalapozójának méltó emléket állító szobrot az új múzeumi székhely udvarára kerüljön.

2017. augusztus 18-án, a Szent István napi ünnepségek keretében, a Haberstumpf-villa udvarán egyházi áldás kíséretében került elhelyezésre a Haáz Rezső szobor. Az új talapzatra helyezett, újrapatinázott mellszobor újraállítása alkalmával polgármesteri köszöntő hangzott el, református szertatás szerinti megáldás következett, majd Haáz Sándor karnagy vezetése révén rövid zenés műsor következett.

   

Megjelent a Lustra 2017. évi első száma

A Lustra 4. évfolyama dr. Miklós Zoltán visszatekintő vezércikkével indul, hiszen egy éve már, hogy a múzeum a Haberstumpf-villába költözött. Az új infrastruktúra pozitívan befolyásolja az intézet fejlődési lehetőségeit, melyet bizonyítanak többek közt az elmúlt év kiállításai, különféle rendezvényei. Nem maradt kutatás és következésképpen bemutatás nélkül a villa és egykori lakóinak története sem. Az első eredményekkel Szász Hunor Adatok a Haberstumpf család történetéhez című cikke által ismerkedhetnek meg az érdeklődők; az összegzést dokumentumértékű felvételek egészítik ki.

A Kronográf rovat nem kizárólag udvarhelyi témákra koncentrál. Helyet kapott a székelykeresztúri múzeum munkatársának, Sándor-Zsigmond Ibolyának a székelykeresztúri Jaeger-féle patikáról írt átfogó és gazdagon illusztrált cikke, továbbá Sashalmi Fekete Tamás Keleti típusú viseletek a 14–16. században című írása. Az utóbbi a Magyar Királyságban, azon belül Erdélyben és Székelyföldön élt középkori harcosok viseletéről, fegyverzetéről, páncélzatáról értekezik. Mihály János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa „Az kinek ezüstportékája volt, volt annak pénze” cím alatt 17. századi udvarhelyszéki peres iratok alapján az ezüstből készült tárgyak „értékéről” közöl számos érdekes adatot.

A Signum rovatban Berze Imre Madaras Péter székelyföldi szobrászművészt és Szív- Mag című munkáját mutatja be, mely a III. Lih Pao Nemzetközi Szobrászati Biennálén első díjat nyert 2016-ban. Az alkotást a múzeumlátogatók 2016. május–szeptemberben láthatták Udvarhelyen kiállítva, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményéből rendezett kiállításon. A Fólió rovatban a csíkszeredai levéltár munkatársa, Bicsok Zoltán ezúttal Gyergyószentmiklós város levéltárának bemutatására vállalkozott, melyet a következő számban folytat. Dr. Gidó Csaba történész forrásközlése által a Nagy Háború rovatban ezúttal a székelypálfalvi háborús események elevenednek meg előttünk.

A Glossza két kötetbemutatónak ad helyet. Róth András Lajos, a múzeum Tudományos Könyvtárának őre A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567–1953) című forrásgyűjteményt ismerteti, mely Budapesten, Landauer Attila szerkesztésében jelent meg 2016-ban. Dr. Sófalvi András régész-történész Hubert Rossel Transylvanie – Les églises fortifi ées du pays des Sicules kötetére hívja fel a figyelmet. A francia nyelven írt munka a frankofón olvasóközönséggel ismereti meg a székelyföldi templomerősségeket. Ugyancsak Sófalvi Andrástól olvashatjuk az In situ rovatban a Bodza vára és a havasalföldi Székely megye. Adalékok a székelyek határvédelméhez és a havasokon túli tevékenységéhez című cikket. Nyárádi Zsolt régész ezúttal az udvarhelyi vár árkából 2011-ben előkerült késő középkori saru maradványairól ír. Cikke által többek közt betekintést nyerhetünk a lelet restaurálásának folyamatába, ugyanakkor számos érdekes adattal gazdagodunk általában a késő középkori lábbeli viselet tekintetében. A folyóirat 4. évfolyamának kiadási költségeit a Bethlen Gábor Alap támogatja.

Kolumbán Zsuzsánna

Székelyföld története

Székelyföld története

Az 1989. évi változások után megnőtt az érdeklődés történelmünk iránt, ami érthető, hiszen a diktatúra idején semmilyen, vagy nem kis részben meghamisított magyar történelmet, inkább történelmi foszlányokat tanítottak az iskolákban és az egyetemeken. Ezért más, valós történelmi tényekre alapozott múltképet vár a közönség a béklyóitól megszabadult történetírástól. Ezt felismerve, a történészek siettek eleget tenni a várokozásnak, ami a kutatás fellendüléséhez vezetett. Vásárolja meg a Székelyföld története című monográfiát, amely által megismerheti a székelység történelmét. Kiváló szakemberek munkája található e kötetben.

A KÖNYV MEGVÁSÁRLÁSA