Aktuális

XIX. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencia

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum – szeptember 30.- október 5. között – XIX. alkalommal szervezi meg az Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferenciáját. A hagyománnyal rendelkező fórum szakmai előadásai a városháza Szent István termében hangzanak el, majd a konferencia résztvevői a kétnapos tanulmányút során közgyűjteményeket, templomokat műemlék-épületeket látogatnak meg.

A rendezvény részeként, október 2-án, kedden délután 6 órától a Haáz Rezső Múzeumban kerül sor a KATOLIKUS PAPÍRKINCSEINK – Irattípusok a székelyudvarhelyi gyűjtőlevéltárból című kiállítás megnyitójára.
A kiállítást rendezte és bemutatja: dr. Bernád Rita-Magdolna főlevéltáros

A KONFERENCIA PROGRAMJA

Anna | Asszonysors a xx. században

A Haáz Rezső Múzeum időszaki kiállítása a Tarisznyás Márton Múzeumban

A rendhagyó tárlatot a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum rendezte meg először 2015- ben (a székelyföldi kulturális intézményekben dolgozó néprajzosok közös szellemi produktumaként), 2016-ban Marosvásárhelyen, 2017-ben pedig Budapesten került bemutatásra.
A kiállítás azért is különleges, mivel egy fiktív történetet, életutat a muzeológia nagyon is valóságos eszközeivel dolgoz fel, Anna választásai elé állítva a látogatót is. A kiállítás Annája nem valós: a képzelet szülte. Az egyszeri asszony, akinek sorsára rávetül a helyi norma, de a világpolitika is, és aki nem alakítója, hanem elszenvedője a történelemnek. A látogató maga is végigjárhatja ennek az életnek a döntéseit és annak következményeit: Mi lett volna ha... A kurátorok történetírásnak és a néprajztudománynak azt a hagyományát követik, amely a kisember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezi. Elfogadja azt a múzeumi gyakorlatot, amikor az egyes tárgyak nem a saját történetük miatt kerülnek kiállításra, hanem megjelenítik a széles társadalmi rétegek életmódját, lakáskultúráját vagy öltözékét.
Amikor egy tárgy múzeumba kerül, menthetetlenül kiszakad eredeti környezetéből és új, szimbolikus jelentést kap. A történeti múzeumok arra törekednek, hogy minél többet őrizzenek meg az egykori jelentésből és azt minél hitelesebben adják tovább. Ez a kiállítás más utat követ. Elfogadja, hogy a tárgyak saját története helyet adjon egy másik, egy elképzelt történetnek. A tárgyak itt egy olyan történet díszletét adják, mely akár így is történhetett volna…

Aranypénzek, keresztút és székely kopjafák…

Megjelent a Lustra 2018. évi első száma

Érdekes témával indul a Lustra 2018. évi első száma: Somogyi Péter történész a Firtosváralja határában 1831-ben felszínre került késő római – kora bizánci éremleletre vonatkozó forrásokat elemzi és mutatja be részletekbe menően egy terjedelmes és jól illusztrált cikk keretében. Folytatásként a folyóiratban három forrásközlés is olvasható. Mihály János a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárban bukkant egy, a 19. század első felében, pontosabban 1841-ben írt, tankönyvnek szánt munkára. A Historia Geographia, Arany Ábécze és Erköltsi Szabállyok címet viselő, szentegyházasoláhfalvi Tankó György tanítóhoz köthető kéziratos könyv szerkezetének ismertetése után, a szerző a Székelyföldre vonatkozó részekre tér ki bővebben. Bernád Rita-Magdolna levéltáros a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárából egy 1797-ben keltezett dokumentumot ad közre, mely által Kilyénfalva plébánosa jóváhagyást kapott a Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány főnökétől, Borbély Absolontól egy keresztút felállítására a templomban. Nyárádi Zsolt a Korda család udvarhelyi vonatkozású leltáraira hívja fel a figyelmet. A közreadott forrásanyag a 19. századi városképre vonatkozó ismereteinket bővíti: három fogadót és egy nagy kőházat ír le, melyek az egykori Botos, mai Kossuth Lajos utca alsó és felső részében, illetve a főtéren helyezkedtek el. Bicsok Zoltán csíkszeredai levéltáros ez alkalommal az Udvarhelyszék levéltára (1755–1874) nevet viselő fondot ajánlja a kutatók figyelmébe, mely az egykori anyaszék iratanyagából 89 levéltári egységet tartalmaz. A Kronográf rovatban Szász Hunor a Haberstumpf család történetére vonatkozóan a Lustra 2017. évi első számában közreadott cikkét bővíti, egészíti ki az újabb kutatásai során előkerült adatokkal. Kolumbán Zsuzsánna id. Daniel Gábor főispán emlékirata alapján kiegyezés kori székelyudvarhelyi, Udvarhely vármegyei egyletekről közöl tudnivalókat. A nagy háború rovatban Róth András Lajos cikkét olvashatjuk az első világháborús fémanyag-gyűjtés áldozatául esett farkaslaki orgonasípokról. A kiadványokat bemutató Glossza rovatban a székelyudvarhelyi Kováts család által kiadott első világháborús fotóalbum, valamint a székelykeresztúri unitárius gimnázium történetét áttekintő, Sándor-Zsigmond Ibolya által szerkesztett képes kötet ismertetése kapott helyet. A lapot a néprajzi tárgyú Perefernum rovat zárja, melyben Pozsony Ferenc Székely kopjafák új kontextusokban című cikke olvasható.

A folyóirat megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Kolumbán Zsuzsánna

Haberstumpf kézműves csoki

A feledésbe merült Haberstumpf nevet tesszük közkinccsé, kulináris értéket társítva hozzá, hiszen a székelyek körében idegen csengésű névnek mindig velejárója volt a minőség. Udvarhely vármegye kiemelkedő építészének családi otthona volt a Haberstumpf-villa. Tervezője alkotói szabadságot élvezve, egyedi módon juttatta kifejezésre ízlésvilágát: karakteres épülettel gazdagította a település arculatát. A kultúra új otthonában felelősséget érzünk a múltért, értékek hagyományozása érdekében dolgozunk, a lehetőséget keresve az új kihívásokban.

A TIZENHATODIK

Újabb Areopolisz tanulmánykötetet vehetnek kézbe a helyismeret iránt érdeklődők. A kiadványba került – család-, oktatás-, gazdaság-, politika-, közigazgatás- és hadtörténeti témájú – tanulmányok levéltári kutatásokon alapuló, nyomdafestéket először látó helyismereti összegzések, melyek bár időben különböző évszázadokra vonatkoznak, térben Udvarhelyszékre, Udvarhely vármegyére, majd megyére koncentrálnak.

Az összesen nyolc tanulmány figyelmesebb olvasása során az írások közt számos csatlakozási pontot fedezhetünk fel, nem csupán az egy „rovatba” fogott tanulmányok közt, de azokon átívelően is. Érdekes például a Nyárádi Zsolt régész-történész Egy fejedelemségkori birtokközpont a Nyikó mentén, Ugronok Székelyszentmihályon című tanulmányában megjelenő, az Ugronok szentmihályi birtokait felvásárló Rosman Jakab, illetve fiának, Jenőnek szentmihályi vízimalom-birtokosként való felbukkanása a Csíkszeredában tevékenykedő történész, Forró Albert által közreadott, Udvarhely megye malmainak 1920. évi összeírásában. De az Ugronoknál maradva, említhetjük Lakatos Sándor unitárius lelkész Felekezeti együttélés az udvarhelyszéki Homoródszentmártonban 1770–1948 között cím alatt közreadott történeti demográfiai tárgyú cikkét, melyben többek közt adatokat találunk a nevezett család patrónusi tevékenységéről és annak következményeiről. Ezen utóbbi tanulmányhoz több ponton kapcsolódik Szász Hunor történész írása is, mely a homoródszentmártoni felekezeti népiskola történetét tárgyalja rendkívüli alapossággal.

Az oktatástörténeti rovatban Róth András Lajos történész-könyvtáros az előző évi kötetben indított, iskolai önképzőkörökre vonatkozó írását az udvarhelyi református kollégium önképzőkörének bemutatásával folytatja. Az évforduló okán megjelennek a kötetben az első világégés eseményei is. Bicsok Zoltán történész-levéltáros egy érdekes forrástípust, a fronton kelt levelek csoportját hozza közelebb az olvasóhoz. Csicseri Orosz Károly hadnagy közreadott levelei által nem csupán a harctéri eseményekkel, de a távolba szakadt katona érzéseivel, félelmeivel, vágyaival is megismerkedhetünk. A tanulmány folytatása a következő kötetben várható.

Gidó Csaba, a székelyföldi vasutak történetének ismert kutatója Udvarhely megyei közutak állapota a 20. század elején címmel közöl tanulmányt, egy – valószínűleg – örök érvénnyel bíró kérdést boncolgatva, ezúttal az előttünk élők problémamegoldó képességére és módszereire figyelve, természetesen a történész szemszögén keresztül. Demeter Csanád a szocializmus építésének első időszakával foglalkozik, a Román Kommunista Párt újjászervezésének folyamatát kutatta és mutatja be Udvarhely megyében, friss levéltári adatokkal gazdagítva e korszakra vonatkozó ismereteinket.

A kötet megjelenését Székelyudvarhely Város Önkormányzata és a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Kolumbán Zsuzsánna

Tizenhetedik alkalommal - ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek

Közismert, hagyományos formátumában jelent meg az ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 17. száma, az idén ősszel 18. alkalommal megszervezett Erdélyi Magyar Restaurátor Konferencia alkalmából. Kovács Petronellának, a folyóirat alapítójának gondos szerkesztésében közel 200 oldalon a restaurátori tudomány, művészet és kihívások majd minden területét felsorakoztató gazdag tartalommal, magyar és román nyelven, angol tartalmi kivonattal sorolódik be az eddig megjelent többi szám közé.

A kiadványt a Haáz Rezső Múzeum igazgatójának, Miklós Zoltánnak írása vezeti be Gazdag múlt – bizakodó jövő címmel, mely az intézménytörténeten túl bemutatja az új székhelyre költözött kulturális intézményre váró feladatokat és lehetőségeket.

Az utána felsorakozó tanulmányok a következők:
Békési-Gardánfalvi Magdolna, Hofmann Tamás valamint Fehér Sándor: Pásztázó elektronmikroszkóp energia-diszperzív röntgen-analizátorral - (SEM-EDX) anyagvizsgálati módszer alkalmazhatósága régészeti textilek szál- és színezékvizsgálatában I.
Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel
Kürtösi Brigitta Mária: A Mozaik és az Arany - készítéstechnika történeti példákkal
Mester Éva: Védőrács, védősodrony, védőüveg - a díszüvegezések védelmének lehetőségei
Tóth Zsuzsanna: A Magyarországon élő evangélikus szlovákok rézveretes kötései és kialakulásuk
Várfalvi Andrea: Vízérzékeny, textillegyezők restaurálásával kapcsolatos tapasztalatok
Tóth Eszter: Egy avar kori kehely modern kori története
Puskás Éva–Sulyok László: „Levétel a keresztről". Egy festmény újjászületése
Domokos Levente–László Károly: A berethalmi evangélikus templom sekrestyéjében álló kandalló restaurálása

A felsorolt tanulmányok mindegyike a restaurátori munka komoly szaktudást, találékonyságot, műszaki ismereteket, bonyolult alkalmazásokat, biztos kezet, részletes háttérmunkát és adminisztrációs tevékenységet feltételező és igénylő rejtelmeibe és szépségeibe vezeti be az olvasókat, és nemcsak a szakmaiakat.

A kiadvány magas színvonalát a felsorakoztatott olyan lektori névsor is biztosítja, amelynek mindegyike a restaurátori szakma nagy tudású művelőjeként ismert: Bóna István, Görbe Katalin, Kissné Bendefy Márta, Kovács Petronella, Kriston László, Szatmáriné Bakonyi Eszter, Tóth Attila Lajos, Zala Judit.

Ugyanilyen irányt jeleznek a román és angol nyelvű fordítók is: András-Tövissi Júlia, András Zsombor-Adorján, Derzsi Eszter, Márton Krisztina, Puskás Éva, Sirbu Andrea, Szász Erzsébet, Jakab Anna-Mária, Kissné Bendefy Márta, Kovács Petronella, Kürtösi Brigitta Mária, Tóth Eszter.

Románia egyetlen kétnyelvű folyóirata idén is bőséges és minőségi illusztrációval és az érdeklődőket kielégítő nemzetközi szakirodalmi forrásközléssel jelent meg.

(Megvásárolható a Haáz Rezső Múzeum székhelyén)

Székelyföld története

Székelyföld története

Az 1989. évi változások után megnőtt az érdeklődés történelmünk iránt, ami érthető, hiszen a diktatúra idején semmilyen, vagy nem kis részben meghamisított magyar történelmet, inkább történelmi foszlányokat tanítottak az iskolákban és az egyetemeken. Ezért más, valós történelmi tényekre alapozott múltképet vár a közönség a béklyóitól megszabadult történetírástól. Ezt felismerve, a történészek siettek eleget tenni a várokozásnak, ami a kutatás fellendüléséhez vezetett. Vásárolja meg a Székelyföld története című monográfiát, amely által megismerheti a székelység történelmét. Kiváló szakemberek munkája található e kötetben.

A KÖNYV MEGVÁSÁRLÁSA