Aktuális

PULZUS - A székelyudvarhelyi művésztelep kiállítása a Tarisznyás Márton Múzeumban

A  Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében került sor 2019. május 24-én, pénteken 18 órától a Tarisznyás Márton Múzeumban a székelyudvarhelyi PULZUS – székelyudvarhelyi művésztelep elmúlt hét évének anyagából összeállított kiállítás megnyitójára. A művésztelep elsődleges célja, hogy a lokális kulturális értékeket beemelje egy tágabb nemzetközi körforgásba, kapcsolatokat teremtsen külföldi és a helyi alkotók között és, hogy szerves része legyen egy nemzetközi vérkeringésnek. 
A kiállítás 2019. június 15-ig látogatható.

Megjelent a Lustra 2019. évi első száma

A 6. évfolyam első számában 11 szerző tollából 10 ismeretterjesztő cikk olvasható. A lapszám az In situ rovattal indul, melyben ez alkalommal a Haáz Rezső Múzeum régészeinek cikkei olvashatók. Sófalvi András Párhuzamok Dél- és Kelet-Erdély várépítészetében címmel Székelyföld és Szászföld erdei vagy hegyi várainak sajátos földrajzi, morfológiai, építészeti és régészeti jellemvonásaival foglalkozik. Nyárádi Zsolt régész Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történésszel közös szerzőségben írt tanulmánya az udvarhelyszéki Bethlenfalván egykor állt, a Bethlen család tulajdonába került udvarház történetét tekinti át, kitérve az elpusztult ingatlan régészeti nyomainak jellemzésére is. A cikket a nemesi telek beosztásáról és az udvarházról Gyöngyössy János által – a cikk keretében közzétett 1692-es leltár alapján – készített elméleti rekonstrukciók illusztrálják. A Fólió rovatban Bicsok Zoltán csíkszeredai levéltáros ez alkalommal az I. székely gyalogezred levéltárát ismerteti, közölve egyúttal csíkmindszenti Czikó János tábori könyvéből az általános katonai szabályzat legfontosabb cikkelyeit is. A Kronográf rovat mindhárom cikke Székelyudvarhely történelmére koncentrál. Veres Péter a 16., 17. században, az akkori város északkeleti kijáratánál, a Dóczi-dombon feltehetően álló, azilum szerepet betöltő kaputoronyról vetette papírra gondolatait, elkészítve és közzétéve a szóban forgó építmény elméleti rekonstrukcióját is. Szász Hunor három esettanulmány által Székelyudvarhely 17–18. századi felekezeti viszonyaiba nyújt betekintést, pontosabban a katolikusok és reformátusok közti feszültségek által jellemzett helyzetbe. Gidó Attila Holokauszt Székelyudvarhelyen cím alatt a 75 éve lezajlott események székelyudvarhelyi áldozataira emlékszik. Róth András Lajos Oroszhegyre vonatkozó helyismereti adatokat tartalmazó forrásközléssel jelentkezik, dr. Dénes Jenő budapesti restaurátor által az akkori oroszhegyi főtisztelendőhöz, Ambrus Szaniszlóhoz 1942–1944-ben a templombeli oltárképek restaurálása kapcsán írt leveleket közli. A Glossza rovatban két, a székelyudvarhelyiket is érintő kiadvány ismertetése olvasható. Kolumbán Zsuzsánna a Sepsiszentgyörgyön 2018-ban megjelent Nagy Sándor: Kispalástos küzdelem (1887–1966) című kötetet ismerteti, Szakács Boglárka pedig az 5. Énlaka-konferencia előadásait tartalmazó Székely népzene és néptánc című tanulmánykötetet. A lapot a Signum rovat zárja, melyben Ungvári-Zrínyi Kata írását olvashatjuk a székelyudvarhelyi Pulzus alkotótáborról az elmúlt öt év műtárgyanyagát bemutató, 2018. évi sepsiszentgyörgyi kiállítás kapcsán.
A folyóirat 6. évfolyamának kiadási költségeit Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Bethlen Gábor Alap támogatja.

Kolumbán Zsuzsánna

Tizennyolcadik alkalommal – ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek

Örömmel tudatjuk, hogy a Haáz Rezső Múzeum kiadványaként megjelent a Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 18. száma, mely a 2017-es Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián elhangzott és bemutatott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A lapszám a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Tudományos Akadémia, és Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával jelent meg.

A szakemberek által szerkesztett (Kovács Petronella), írt, lektorált és fordított kiadvány tartalomjegyzéke:
Tóth Zsuzsanna: A Zárkő restaurálása; Várhegyi Zsuzsanna, Kissné Bendefy Márta: Vízzel telített régészeti bőrtárgyak szárításának lehetőségei; Fábián-Tóth Hajnalka: Egy kínai papíresernyő restaurálása – készítéstechnika elméleti és gyakorlati ismereteinek tükrében; Nagy Rebeka: Azonosságok és különbségek – a szombathelyi székesegyház három zászlójának restaurálási tapasztalatai; Madarászné Gorej Judit: Oszlopos állóóra restaurálása; Pelles Edit: Zománcozott perzsa qalyan (vízipipa) restaurálása; Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai.

Függetlenül attól, hogy ezekben a tanulmányokban egy színház (Nagyváradi Állami Színház) építésének végét jelző fémhengerének és az abba rejtett papír- és pergamen hordozójú iratainak helyreállításáról; esetleg ásatásokkor előkerülő nedves régészeti bőrtárgyak kezeléséről; netán a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány 1929 és 1952 közötti kínai missziója tárgyi emlékének, – egy kínai papíresernyőnek – rekonstrukciójáról; vagy egyházi (szombathelyi székesegyház) zászlók tisztításáról, varrókonzerválásáról; vagy egy 19. századi oszlopos állóóra részeinek kiegészítéséről, és működésbe hozásáról; egy vízipipa szerkezetének megerősítéséről, esztétikai egységének helyreállításáról, kiállíthatóvá és értelmezhetővé tételéről; érdekességképpen az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciója kockázatainak elméleti kérdéseiről van szó, a figyelmes szakember, de általában az érdeklődő olvasó összetett művelődéstörténeti, technikatörténeti és művészettörténeti, de még társadalomtörténeti ismeretekhez is hozzájuthat.

A tárgyak állapotfelmérése, történelmi típusainak felkutatása, az alkalmazott eljárások számbavétele, a nemzetközi tapasztalatok felmérése és beépítése, továbbgondolása, az újabb kísérletekről történő beszámolók, a készítéstechnikák feltárása, a javítások, kiegészítések részletekbe menő leírása, anyagvizsgálati eredmények bemutatása, a korhűség érdekében történő történelmi háttérinformációk felkutatása, a restaurálási, helyreállítási eljárások koronkénti történelmi és etikai vetületének bemutatása teszi összetettebbé és dicsérhetőbbé a kiadványt.

Róth András Lajos

Haberstumpf kézműves csoki

A feledésbe merült Haberstumpf nevet tesszük közkinccsé, kulináris értéket társítva hozzá, hiszen a székelyek körében idegen csengésű névnek mindig velejárója volt a minőség. Udvarhely vármegye kiemelkedő építészének családi otthona volt a Haberstumpf-villa. Tervezője alkotói szabadságot élvezve, egyedi módon juttatta kifejezésre ízlésvilágát: karakteres épülettel gazdagította a település arculatát. A kultúra új otthonában felelősséget érzünk a múltért, értékek hagyományozása érdekében dolgozunk, a lehetőséget keresve az új kihívásokban.

Székelyföld története

Székelyföld története

Az 1989. évi változások után megnőtt az érdeklődés történelmünk iránt, ami érthető, hiszen a diktatúra idején semmilyen, vagy nem kis részben meghamisított magyar történelmet, inkább történelmi foszlányokat tanítottak az iskolákban és az egyetemeken. Ezért más, valós történelmi tényekre alapozott múltképet vár a közönség a béklyóitól megszabadult történetírástól. Ezt felismerve, a történészek siettek eleget tenni a várokozásnak, ami a kutatás fellendüléséhez vezetett. Vásárolja meg a Székelyföld története című monográfiát, amely által megismerheti a székelység történelmét. Kiváló szakemberek munkája található e kötetben.

A KÖNYV MEGVÁSÁRLÁSA