Aktuális

Megjelent a LUSTRA harmadik évfolyamának második száma

Bethlenfalva elpusztult templomától a 20. századi koncepciós perekig

Szürke külsővel, da annál színesebb tartalommal került az olvasók asztalára a Lustra 2016. évi második száma. Az In situ rovatban Nyárádi Zsolt régész Bethlenfalva elpusztult templomáról közöl adatokat levéltári forrásközlés kíséretében. A Kronográf rovat Veres Péter az oroszhegyi kápolna tájolásának számítógépes vizsgálatáról írt cikkével indul, Fráter Olivér a kolozsvári haditörvényszéken 1920-ban zajlott kémkedési bűnpert ismerteti, melynek vádlottjai Kratochvil Károly ezredes és társai voltak. Szász Hunor a dualizmuskori Székelyudvarhely vezető gyógyszerészéről, Koncz Árminról, Reisz T. Csaba Lipszky János huszártiszt születésének 250. évfordulója kapcsán az általa a 19. század elején készített és közreadott Magyarország-térképről ír. Az utóbbi cikkben megtaláljuk Udvarhelyszék Lipszky-féle kéziratos térképét is.

Egy hamarosan Udvarhelyre érkező kiállítás kapcsán a Perefernum rovatban Bereczki Ibolya cikke kapott helyet. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2015-ben rendezett kiállítás Kallós Zoltán életművének különféle rétegeit, időszakait, helyszíneit, sajátosságait állítja a középpontba.

A Glossza rovatban ezúttal két kiadvánnyal ismerkedhetünk meg: Róth András Lajos Szigethi Gyula Mihály és a Kollégiumi drámagyűjtemények cím alatt azt a 2015-ben megjelent szöveggyűjteményt ismerteti, melyben helyet kaptak a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárában őrzött Szigethi-féle (fordított és eredeti) színjátékok is. Sófalvi Emese Pávai István folklorista legújabb kiadványára összpontosít: a Budapesten 2016-ban megjelent, DVD-melléklettel ellátott kiadvány a Sóvidék népzenéjét, zenés-táncos szokásait mutatja be, több évtizedes kutatómunka eredményeit összegezve.

Bicsok Zoltán a Fólió rovatban folytatja a csíksomlyói-csíkszeredai római katolikus gimnázium iratainak ismertetését, melyek a Román Nemzeti Levéltár csíkszeredai hivatalánál érhetők el a kutatók által. Az első világháború évfordulója kapcsán indított rovatban Gidó Csaba egy forrásközlés által Homoródszentmárton mindennapjait hozza közelebb a román betörés időszakában.

A cikkeket forrásértékkel bíró illusztrációk kísérik. A kiváló nyomdai kivitelezésben megjelenő, 64 oldalas folyóirat harmadik évfolyamának kiadási költségeit a Bethlen Gábor Alap támogatja.

A TIZENÖTÖDIK

(Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi 
tanulmányok 15. Székelyudvarhely, 2016.)

Megjelent az Areopolisz történelmi és társadalomtudományi kutatócsoport 15. évkönyve. A 320 oldalas, színes illusztrációkkal ellátott kötet 10 tanulmánya négy téma köré csoportosul: családtörténeti források és lehetséges kutatások, az 1916-os román betörés eseményei, udvarhelyi oktatástörténeti adatok, a 20. század második felének történései. A kötet megjelenését a Bethlen Gábor Alap és Székelyudvarhely város önkormányzata támogatta. Szerkesztők: Kolumbán Zsuzsánna és Róth András Lajos.
Családtörténeti források, kutatások, eredmények
MIHÁLY JÁNOS: Armalisták, egyházas nemesek Udvarhelyszéken (1793)
MIHÁLY TIBOR: A tibódi Tiboldy család
BICSOK ZOLTÁN: Adalékok két csíkszéki nemesi család pecsétgyakorlatának történetéhez. A csíkszentmihályi Sándorok és a csíktaplocai Lázárok címeres pecsétjei a 18–19. századból
SÁNDOR-ZSIGMOND IBOLYA: Szentábrahámi Lőrinczy Dénes (1847–1920)
Székelyudvarhelyi iskolatörténeti adalékok
NOVÁK KÁROLY-ISTVÁN: Jaklovszky Dénes. Egy rendhagyó tanári életpálya
RÓTH ANDRÁS LAJOS: A székelyudvarhelyi iskolai önképzőkörök tevékenységéből. Az Állami Főreáliskola és az Állami Kő- és Agyagipari Szakiskola önképzőkörei
Udvarhely vármegye az első világháborúban
GIDÓ CSABA: Udvarhely vármegye unitárius harangjai az első világháborúban
FORRÓ ALBERT: Adatok az 1916. évi román betörés Udvarhely megyei történetéhez
Szocialista propaganda
OLÁH SÁNDOR: Nem megfelelő Udvarhely rajoni falunevek a sztálinista időkben
DEMETER CSANÁD: Székelyföldi klubmozgalom a hetvenes évek elején

Újabb rangos szakmai folyóirat Székelyudvarhelyen

A közel két évtizedes rendszerességgel megrendezett Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferenciájának kiemelt velejárója az ISIS : Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek megjelenése, mely magas nyomdai minőségben, magyar és román nyelven teljes terjedelemben, angol tartalmi kivonat és az egyes cikkekhez tartozó sok színes kép kíséretében jelenik meg Románia egyetlen kétnyelvű szakfolyóirataként restaurálás tematikában. A Károlyi Zita (Haáz Rezső Múzeum) és Kovács Petronella (Magyar Nemzeti Múzeum) alapította, utóbbi szerkesztésében megjelenő folyóirat szerzői mindannyian Magyarország, Erdély, de a Kárpát-medence ismert és elismert szaktekintélyei, akik a legújabb kutatásaikról, szakmai megoldásaikról, az állandóan megújuló, szaporodó és tökéletesedő technológiai folyamatokról, a felhasznált vegyszerekről, de ezekkel párhuzamosan az éppen dívó etikai kérdésekről, a műtárgymentési filozófiáról értekeznek a legmagasabb szinten.

Az idei, a 16. számban megjelent tanulmányok az alábbiak:
Tóth Eszter: Későavar kori, tausírozott vas phalera-pár restaurálása.
Kovács Mária-Márta: Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum ónedényei.
Nemes Erika Tímea: A bögözi templom falképeinek festéstechnikája.
Galambos Éva - Váli Zsuzsánna - Török Ákos - Nemes Erika: Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai.
Mihály Ferenc: A székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom főoltárának restaurálása.
Mester Éva: Az erdélyi történeti üvegablakok túlélésének esélyeiről.
Kürtösi Brigitta Mária: A szegedi Fogadalmi templom egyes mozaikjainak kutatása, restaurálása; technikai jellegzetességeik, károsodásaik vizsgálata.
Sor Zita: Digitális nyomatok a gyűjteményekben

A címek is a problematika sokrétegűségéről árulkodnak, problémákról, melyek mind-mind sajátságos, korszerű, bármikor visszafordítható megoldásokat igényelnek és a szakemberek legmagasabb szakmai felkészültségére tartanak számot.
A jelzett konferencia és a kiadvány támogatói között a Bethlen Gábor Alapot, a Magyar Nemzeti Múzeumot, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzatát és Hargita Megye Tanácsát tudhatjuk köszönettel.

Székelyföld története

Székelyföld története

Az 1989. évi változások után megnőtt az érdeklődés történelmünk iránt, ami érthető, hiszen a diktatúra idején semmilyen, vagy nem kis részben meghamisított magyar történelmet, inkább történelmi foszlányokat tanítottak az iskolákban és az egyetemeken. Ezért más, valós történelmi tényekre alapozott múltképet vár a közönség a béklyóitól megszabadult történetírástól. Ezt felismerve, a történészek siettek eleget tenni a várokozásnak, ami a kutatás fellendüléséhez vezetett. Vásárolja meg a Székelyföld története című monográfiát, amely által megismerheti a székelység történelmét. Kiváló szakemberek munkája található e kötetben.

A KÖNYV MEGVÁSÁRLÁSA

Van három perced a Székelytámadt várra?

Van három perced a Székelytámadt várra? 

A hajdani Székelytámadt vár a XV. század óta központi helyet foglalt el a város történelmében, a városközpont olyan épített örökségeként, amely nem csak a helyi lakosság, hanem a székely történelem viszonylatában is kimagasló jelentőséggel bír. Az egykoron itt álló udvarházból, a domonkos rendi kolostorból, a négy saroktornyos erődítményből mára már csak a várfalak és a bástyák állnak, de a helyenként romos falszakaszok letűnt korok történelmi tanúságaként, régmúlt idők hangulatát idézik. A vár már nevében is emléket állít, a székely helytállás, szabadságvágy és töretlenség emlékét jeleníti meg. Évszázadok során szítottak már lázadást ellene, mellette és érte, lángba borították és ő is tűzbe hozott sokakat.

A Hargita megyei műemlékek hivatalos jegyzékében a HR-II-m-A-12918
kódszámmal szereplő Székelytámadt vár része volt a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium 2010-es Nemzeti Restaurálási Programjának.

2013 decemberében Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot nyújtott be az Amerikai Egyesült Államok bukaresti Nagykövetségéhez a Székelytámadt vár falainak a megóvására és megszilárdítására.

A 2014-es év kezdetén a Kulturális Minisztérium közreműködésével megjelent az EGT és Norvég Alap új kiírása a természeti és épített örökség megőrzésére és új élettel való betöltésére, amelyre április 3-án a város benyújtotta a „Helyi közösség fejlesztése a Székelytámadt vár romjainak helyreállítása és revitalizációja által” című pályázatot.

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város újabb pályázatot készít, amelyet a 2014–2020 Regionális Operatív Program 5. számú főtengelyén, az 5.1 számú „A nemzeti természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, népszerűsítése és fejlesztése” intézkedés keretében szeretne benyújtani a Székelytámadt vár romjainak megerősítésére, restaurálására, valamint az így kialakított történelmi tér élettel való megtöltésé céljából.

A Haáz Rezső Múzeum közreműködésével készül el az a marketingterv, amely az elkövetkező öt évre biztosítaná, hogy a felújított vár területén minőségi és a teljes közösséget érintő, érdeklő, megmozgató rendezvények, programok, előadások kapjanak helyet.

A Székelytámadt vár nemcsak régi kövek halmaza. Ha újraépül a leomlott bástya, attól még nem kel életre a régi rom. Ahhoz, hogy a vár újra jelen legyen Székelyudvarhely és lakói szívében, ahhoz a programok, közösséget mozgató, összegyűjtő rendezvények mellett szükség van a városlakók összefogására.

Ennek érdekében kérjük és hívjuk a székelyudvarhelyieket, hogy egy kérdőív kitöltésével, valamint véleményeik, észrevételeik, meglátásaik elküldésével támogassák közös ügyünket.

A kérdőív a https://hrmuzeum.typeform.com/to/EFDZYp link-en érhető el, a véleményeket és észrevételeket pedig a következő címre küldhetik: szekelytamadtvar@varoshaza.ro.

Szánjon három percet a Székelytámadt várra, s töltse ki a kérdőívet!

Székelyföldre vonatkozó fejlesztési tervek című digitális szövegtár tartalomfejlesztése

Székelyföldre vonatkozó fejlesztési tervek 

című digitális szövegtár tartalomfejlesztése 

A projekt keretén belül megvalósulhatott néhány, a Székelyföldre vonatkozó XX. századi fejlesztési terv elektronikus változatának elkészítése és online publikálása. Olyan szövegeké, amelyek nagy érdeklődésre tarthatnak számot, de nehezen hozzáférhetők vagy majdnem teljesen ismeretlenek voltak a kutatók előtt.

Az Erdélyi Magyar Adatbank adatbázisa (http://adatbank.transindex.ro/belso.php?alk=92&k=5), valamint a Haáz Rezső Múzeum honlapja (http://hrmuzeum.ro/muzeum~hu~24~6~adatbazis.html) a következő dokumentumokkal egészült ki:
● Propuneri privind dezvoltarea economică a RAM pe perioada de la 1958 la 1975. Direcția Județeană Mureș a Arhivelor Naționale, 1134. Fond, 195. dosar, 1958. Ședințe de birou: 56–376.
● Propuneri privind dezvoltarea economică și social-culturală a RAM pe perioada 1959-1975. Procese verbale și propunere privind dezvoltarea economica-socială a RAM în anii 1959-1975. Direcția Județeană Mureș a Arhivelor Naționale, 134. Fond, 226. dosar, 1959. Ședințe de birou ale com. reg. de partid: 14–254.
● Propunerea privind schița program de dezvoltarea economică și social-culturală a RAM pâna în 1975 și planul economic pe anii 1960-1965 cu 2 anexe. Direcția Județeană Mureș a Arhivelor Naționale, 1134. Fond, 287. dosar, 1960. Comisia Economică, 1–165.
● Vámszer Géza: Ízlés – modor – divat. Globus nyomda, Odorheiu/Székelyudvarhely, 1928.
● Farkas Árpád: Erdély mezőgazdasága. Kolozsvár, 1944.

A projekt megvalóítói: Erdélyi Magyar Adatbank, Haáz Rezső Alapítvány, Haáz Rezső Múzeum
Támogatta: Székelyudvarhely Város Önkormányzata