Erdélyi Panoráma

Egy elfeledett körkép
2017. március 15 – június 15.

Az „Erdélyi Panoráma” születésének története
Az Árpád vezér vezetésével végrehajtott honfoglalás ezeréves évfordulóját az 1896-os budapesti országos kiállítás volt hivatott ünnepelni. Ekkor mutatták be Wojciech Kossak és Jan Styka munkáját, a „Racławicei Körkép”-et is, amit többezres tömeg csodált meg. Látván a lengyel körkép népszerűségét, felkérték Jan Stykát, hogy készítsen hasonló alkotást egy, a magyarokat dicsőítő történetről. Mivel hamarosan közeledett az 1848–49-es függetlenségi háború félévszázados évfordulója, úgy döntöttek, hogy annak egyik legemlékezetesebb sikere: Nagyszeben 1849. márciusi bevétele legyen a téma. A lengyel képzőművész a felkérést örömmel elfogadta, nem csak a jó honorárium és a hírnév reményében, hanem azért is, mert így felhívhatja a nagyközönség figyelmét a lengyeleknek az 1848/49-es függetlenségi háborúban játszott szerepére.

Az „Erdélyi Panoráma”
Jan Styka lengyel és magyar festőművészekkel közösen, nagy lelkesedéssel látott munkának. (A munkában az a Vágó Pál is részt vett, aki a Feszty-körkép egyik alkotója volt.) A történelmi hűség érdekében megtekintette a helyszínt, az erdélyi Nagyszeben térségét is, sőt, még az esemény szemtanúinak egy részével is sikerült találkozni. A körképet a lwówi körcsarnokban készítették el. Eredetileg a „Bem Erdélyben” címet adták neki, ám a „Racławicei Panoráma” mintájára Magyarországon inkább „Erdélyi Panoráma” néven emlegették. Az 1897 végén elkészült körképet fölcsavarták, majd a következő év elején Magyarországra szállították. Az ünnepélyes leleplezésére a budapesti Körcsarnokban 1898 márciusában került sor, majd több vidéki városban is bemutatták. Hatalmas sikere volt, Jan Styka Magyarországon is ünnepelt művésszé vált.

A nagyszebeni csata
A magyar függetlenségi háború során, 1848 novemberében Bem Józsefet, az 1831-es lengyel felkelés kapcsán híressé vált tisztet nevezték ki az erdélyi magyar csapatok parancsnokának. Bem az év végére kiszorította Észak-Erdélyből a császári-királyi (osztrák) hadakat. Ezt követően fölszabadította a Székelyföldet majd Dél-Erdélyben súlyos harcokat folytatott az Anton Puchner tábornok vezette osztrák hadsereggel, és a segítségére érkező orosz segédcsapatokkal. A honvédek győzelme Piski mellett lehetővé tette Bem számára, hogy Erdélyben maradhasson és magához ragadja a kezdeményezést. Katonai zsenijét mutatja, hogy Puchner jóval nagyobb létszámú hadseregét kijátszva, az ötezer fős magyar sereggel 1849. március 11-én megtámadta Nagyszebent. A védők heves harcok után hamarosan föladták a várost, melynek elfoglalása Bem erdélyi hadjáratának legnagyobb sikere volt.

Az „Erdélyi Panoráma” utóélete
A körkép népszerűsége ellenére Jan Styka nem látván reményt arra, hogy a korábban kialkudott honoráriumot a budapesti megrendelőitől megkapja, 1900-ban a körképet összetekerte és Galíciába szállította. 1907-ben Varsóban állították ki. Ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy a körképet teljes egészében láthassa a közönség. Az anyagi nehézségek miatt Styka végül a körképet megfelelően kiválasztott részekre vágatta. Ilyen módon új képkollekció keletkezett. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy hány önálló kép keletkezett ilyen módon. Ha a kép a sok összetekerés után is jó állapotban volt, akkor sok részletnek kellett lennie. A két világháború között Lengyelországban több részletét kiállították az „Erdélyi Panorámának”. 1927-ben két részletet kiadtak egy-egy képeslapon. Egyiken Bem látható, a másikon Petőfi. Az 1970-es évektől Bem szülővárosa, Tarnów múzeuma igyekezett összegyűjteni minél több részletet.