Huszadik alkalommal – ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek

Egy tapogatózó, de reményteljes kezdés után immár 20. alkalommal veheti kezébe az olvasó a Haáz Rezső Alapítvány és a Haáz Rezső Múzeum kezdeményezte konferenciasorozat évenkénti végeredményét, az ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek szakfolyóirat legújabb számát, mely a restaurálás különböző területein dolgozók részére nyújt tudományos és gyakorlati igényű információkat. A Károlyi Zita, Kovács Petronella alapító szerkesztők által indított folyóirat mára már egy megkerülhetetlen, sokak által írt és sokak által várt, a restaurálás elméleti, kivitelezési, anyaghasználati, technikai és etikai újdonságainak szellemében tárgyalt, a konferenciákon is bemutatott, közérdeklődésre is számító dolgozatot tartalmaz. Ezek, jó pár éve meg teljes fordításban, két nyelven (magyar, román) és angol nyelvű tartalmi kivonattal kerültek a széles szakmai társadalom érdeklődésének középpontjába. A lennebb felsorolt címek sok mindenről árulkodnak már előzetesen: bronz, falkép, fa, elefántcsont, papír, vászonkép, festékek, kovácsoltvas, kerámia…, az az mindegyiken fog az idő vasfoga. Mindegyik restaurálásra szorul, mindegyik más és más megközelítést, más és más felhasználási anyagot, más és más technikát, különböző szakmai eszközöket igényel. A szerzők száma a feladat nagyságára (a restaurátorképzésben és az adott tárgy restaurálásában résztvevők részfeladatainak megoszthatóságára), összetettségére is utalhat, a különböző egyedi munkafázisok bonyolultságára, vagy akár egy-egy személyhez kötődő kidolgozottságára…

Tóth Eszter – Soós Bence – Baranyai Emőke – Fazekas Annamária – Kovács Rebeka – Máté Julianna: Vaskori kocsiedény bronz kerekeinek restaurálása; Nemes Erika Tímea: A sepsikilyéni unitárius templom falképeinek festéstechnikája; Bóna István: Mi lesz a leválasztás után?; Morgós András – Sajó István – Minami Takeshi: Segesvár és Kőhalom környéki, 17–19. századi festett bútorok pigmentjenek roncsolásmentes vizsgálata hordozható röntgen fluoreszcens elemanalizátorral. Adalékok az auripigment-indigózöldhöz és alkotóihoz; Constantinescu Ecaterina – Lindner-Barth Katharina – Buda Andrei: Egy 18. századi barokk falitéka restaurálása; Szabóné Szilágyi Mária Emília: Az elefántagyar faragások kiegészítéséhez használt anyagok; Orosz Katalin – Várhegyi Zsuzsanna: Gélek alkalmazási lehetőségei a papír- és bőrrestaurálásban; Varga Judit: Egy könyvkötőmester által készített glóbuszasztal restaurálása; Rauca-Bencze Fruzsina: Melka Vince festmények a Kolozsvári Művészeti Múzeum örökségében. Esettanulmány: egy nagyméretű vászonkép restaurálása; Pál Szidónia: Neobarokk kovácsoltvas függőlámpa restaurálása; Focht Anna: Gorka Géza padlóváza restaurálása.

Ha figyelmesen olvassuk a cikkeket, rádöbbenhetünk a restaurálás folyamatát befolyásoló tényezőkre. A tárgyak történeti hátterének kibontása, állapotuk leírása, valamikori készítésük technikája, alkotó anyagaiknak és ezek egymásra hatásának megállapítása, a (nagy)műszeres vizsgálatok (Pl. pXRF elemanalízis, röntgenfotózás, színképelemzés) bonyolultsága, a tervezett helyreállítási, kiegészítési munkamenet megállapítása, a szakirodalom jelzéseinek és eredményeinek felhasználása, a szerzők/restaurátorok tapasztalatainak és vizsgálatainak összehangolása, a (fel)használt anyagok szerkezeti termékleírása (anyagmeghatározás), a helyszíni roncsolásmentes mintavétel biztosítása, az alkalmazott beavatkozás (hátrányok és korlátok, felmerült problémák) dokumentálása, a természetes és mesterséges kiegészítő anyagok és helyettesítők megtalálása, a legalkalmasabb oldó-, tisztító-, kezelőszerek és ragasztók kísérleti úton történő megtalálása... mind-mind, egy-egy újra életre kelő, múzeumainkban, kiállítótermeinkben újból méltó helyre találó műtárgy biztos hátterét alkotják. És mindezeken túl bennük van azoknak a lelke, tárgy- és szakmaszeretete, műértése, tárgyi tudása, művészettörténeti ismerete, akik empátiával vezérelt időt és energiát fektetnek a műtárgyak újraszületésébe.

Görbe Katalin, Guttmann Márta, Kissné Bendefy Márta, Kovács Petronella, Orosz Katalin és Tóth Eszter mint lektorok, András Karola, András-Tövissi Júlia, Csortán Ferenc, Eke Zsuzsanna, Guttmann Márta, Márton Krisztina, Mayer Elga, Rauca-Bencze Fruzsina, Focht Anna, Kovács-Gorboi György, Morgós András, Pál Szidónia, Tóth Eszter és Varga Judit mint szakfordítók, Cristi Ispas, Olimpia Coman-Sipeanu, Szász Erzsébet, Horváth Kristóf Gábor és Dr. Priskin Gyula mint közreműködők tették lehetővé, a hagyományosan Bíró Gábor címlaptervével, a Haáz Rezső Múzeum gondozásában (felelős kiadó: Miklós Zoltán) és Kolumbán Zsuzsánna műszaki szerkesztésében, a Magyar Tudományos Akadémia és Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi és erkölcsi támogatásával az ISIS ezen legfrissebb számának megjelenését.