 ÜZENET A MÚLTBÓL
Székelyföldi címerek és pecsétek
Látogatható 2012. február 29-ig
Múzeumunk
egy igen értékes történelmi kiállításra hív minden érdeklődőt. A
november végéig látogatható tárlat olyan tárgyegyütteseket vonultat fel,
amelyek történelmi értékük és szimbolikus töltetük révén a székely
székek és települések múltját a legeredetibb módon reprezentálják.
Mindezek közül kimagasló jelentőséggel bír – a sokak által nem is ismert
– azon kis ezüst tárgy, amelyet 133 év után hoztunk haza Székelyföldre,
Székelyudvarhelyre!
A SZÉKELY NEMZET PECSÉTJE
Az Erdélyi Fejedelemség államának alapja három politikai „nemzet” egyezsége – unio trium nationum – volt, amelynek kezdetei 1437-re vezethető vissza. Törvényhozó szerve az évente többször is összehívott országgyűlés volt, amelytörvényeket, de még inkább eseti határozatokat hozott. A fejedelmek hatalmi túlsúllyal rendelkeztek, így eldönthették a vitákat. Az országgyűlés kiadványait is a fejedelem pecsétjével hitelesítették. A küldöttek 1659-ben, kihasználva a fejedelmi hatalom meggyengülését a szászsebesi országgyűlésben, látva káraikat, hogy „bizonyos pecsétünk nem lévén” … „illendőnek tartottuk, hogy bizonyos négy pecsétek metszessenek.” Egy-egy a vármegyéknek, a székely- és szász nemzetnek. A negyedik az Erdélyhez „incorporáltatott Magyarország részéjé”, de ez nem készült el. A székely nemzet pecsétnyomóját Udvarhelyszék főkirálybírája őrizte és használta a „nemzet” nevében. Ez a gyakorlat 1865-ig maradt érvényben.
A pecsétnyomó, mely két évszázadig volt a székelység akaratának békés jelképe, 1878-ban a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület őrizetébe került, az államosítással pedig a Történelmi Múzeum gyűjteményét gyarapította.
A székelység ezüstbe metszett jelképe 133 év lappangás után megtekinthető a székelyudvarhelyi Múzeumban.
|
