Üzenet a múltból
ÜZENET A MÚLTBÓL
Székelyföldi címerek és pecsétek
Múzeumunk
egy igen értékes történelmi kiállításra hív minden érdeklődőt. A
november végéig látogatható tárlat olyan tárgyegyütteseket vonultat fel,
amelyek történelmi értékük és szimbolikus töltetük révén a székely
székek és települések múltját a legeredetibb módon reprezentálják.
Mindezek közül kimagasló jelentőséggel bír – a sokak által nem is ismert
– azon kis ezüst tárgy, amelyet 133 év után hoztunk haza Székelyföldre,
Székelyudvarhelyre!
Az
Erdélyi Fejedelemség államának alapja három politikai „nemzet” egyezsége
– unio trium nationum – volt, amelynek kezdetei 1437-re vezethető
vissza. Törvényhozó szerve az évente többször is összehívott
országgyűlés volt, amelytörvényeket, de még inkább eseti határozatokat
hozott. A fejedelmek hatalmi túlsúllyal rendelkeztek, így eldönthették a
vitákat. Az országgyűlés kiadványait is a fejedelem pecsétjével
hitelesítették. A küldöttek 1659-ben, kihasználva a fejedelmi hatalom
meggyengülését a szászsebesi országgyűlésben, látva káraikat, hogy
„bizonyos pecsétünk nem lévén” … „illendőnek tartottuk, hogy bizonyos
négy pecsétek metszessenek.” Egy-egy a vármegyéknek, a székely- és szász
nemzetnek. A negyedik az Erdélyhez „incorporáltatott Magyarország
részéjé”, de ez nem készült el. A székely nemzet pecsétnyomóját
Udvarhelyszék főkirálybírája őrizte és használta a „nemzet” nevében. Ez a
gyakorlat 1865-ig maradt érvényben.
A pecsétnyomó, mely két
évszázadig volt a székelység akaratának békés jelképe, 1878-ban a
kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület őrizetébe került, az államosítással
pedig a Történelmi Múzeum gyűjteményét gyarapította.
A székelység ezüstbe metszett jelképe 133 év lappangás után megtekinthető a székelyudvarhelyi Múzeumban.