100 éve született Haáz Sándor etnográfus
100 éve született Haáz Sándor etnográfus
Múltat
tisztelő törekvés lenyomataként hívta életre a Haáz Rezső Múzeum a
Székely panteon a képzőművészetben című tárlatot, amely alkalmat
biztosít nagy elődök, neves székely „hősök” arcképével szembesülni. Az
arcképcsarnok egy Haáz-sarokkal is kecsegtet, mely előtt időzve
megismerhető a múzeumalapító Haáz Rezső arca saját ceruzavonásai által,
ugyanakkor felfedezhető képmása a fia – Haáz Sándor – alkotása révén, s
az utóbbi személyét is megidézhetjük, miközben az édesapa által festett
munkát szemléljük.
Az emlékezés időszerű, hiszen egy évszázada született Haáz Sándor etnográfus. Az április 3-i kerek évfordulót a hónap 14-re tűzte ki a család és a tárgyi örökséget féltve őrző székelyudvarhelyi múzeum. Az öreg korában is rendkívüli vitalitásról bizonyságot tevő néprajzi gyűjtő és népnevelő, a mindenki Sanyi bácsija elevenen él a kortársak, tanítványok és ismerősök körében. Ennek bizonyítéka, hogy a református temetőben kopjafával megjelölt sírja előtt közel félszázan hajtottak fejet emlékezve, majd ennél is többen gyűltek össze a múzeumban, a Haáz-sarkot rejtő kiállítótérben.
Az emlékezés időszerű, hiszen egy évszázada született Haáz Sándor etnográfus. Az április 3-i kerek évfordulót a hónap 14-re tűzte ki a család és a tárgyi örökséget féltve őrző székelyudvarhelyi múzeum. Az öreg korában is rendkívüli vitalitásról bizonyságot tevő néprajzi gyűjtő és népnevelő, a mindenki Sanyi bácsija elevenen él a kortársak, tanítványok és ismerősök körében. Ennek bizonyítéka, hogy a református temetőben kopjafával megjelölt sírja előtt közel félszázan hajtottak fejet emlékezve, majd ennél is többen gyűltek össze a múzeumban, a Haáz-sarkot rejtő kiállítótérben.
Murányi
János filológus a Haáz Rezső gyűjtéséből létrehozott néprajzi hagyaték
leltározása, gondozása révén szerzett tárgyközeli élményeket, majd Haáz
Sándor tanácsait és élménybeszámolóit hallgatva gyarapíthatta
ismereteit. A múzeumban elmondott méltató beszédében egy folyamat
felrajzolását tartotta fontosnak, kihangsúlyozva, hogy Sanyi bácsi
munkája édesapja törekvéseiben gyökerezik, és fia jelenkori közösségi
tevékenységében él tovább. Haáz Rezső – a XX. század első évtizedében – a
felvidéki Szepesbéla szülöttjeként érkezett városunkba, s alig pár év
alatt a székely falusi közösségek tárgyi hagyatékát bemutató
gyűjteményét bocsátotta közszemlére nyilvános múzeumként. Kisebbik fia,
Ferenc az édesapa nyomdokán haladva, a környező falvak kézműves
foglalkozásait kutatta, majd tette közzé, mígnem a világháború áldozata
lett. A nagyobbik Haáz fiú, Sándor is rendkívüli kíváncsisággal
közelített a népi kultúra iránt: tánctehetsége páratlan volt, a népi
textíliák és viseletek területén szerzett tapasztalatát pedig számos
kiadványban ismertette meg a nagyközönséggel. A családi hagyomány
napjainkban is töretlen, hiszen a szentegyházai gyerek filharmónia
karnagyaként ismert Haáz Sándor jelenkori tevékenysége páratlan
vidékünkön. A „fili” három évtizede nem csak zenét, hanem életérzést is
jelent tagjai számára, ezért kívánjuk, hogy Haáz Sándor növendékei
sorában ünnepelhesse akár a századik születésnapját is.
![]() |
![]() |
![]() |