A 22. Lustra lapszámról

A LUSTRA 2024\2-es számának megjelenését a Haáz Rezső Alapítvány sikeres pályázatai által a Bethlen Gábor Alap támogatta!

A Lustra 2024. évi második számában összesen 13 cikket találhatnak a helyismeret iránt érdeklődő olvasók. A lap borítójára egy nürnbergi számolózseton került, amely a Székelytámadt várban végzett 2014-es ásatások során került elő. Hasonló lelet még 2023-ban bukkant elő a nevezett vár területéről. A lelőhelyről és a számolózsetonokról általában Botha-Lőrincz Adrienn közöl érdekes cikket az In situ rovatban. A régészetnél maradva, Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum régésze ezúttal egy késő Árpád-kori lakóház maradványairól ír, amelyet a székelyudvarhelyi Kossuth Lajos utca 27. szám alatti telken végzett ásatás során azonosítottak. A helytörténeti írásokat tömörítő Kronográf rovat Mihály János cikkével indul, amelyben kiadott és kiadatlan kútfők felhasználásával az 1595. évi havasalföldi hadjáratban résztvevő udvarhelyszékieknek eredt a nyomába. A következő írások által a székelyudvarhelyi református kollégium nagykönyvtárának 134 évvel ezelőtti kéziratos állományával (Kolumbán Zsuzsánna tollából) ismerkedhetünk meg, majd egy Székelyudvarhelyen elhunyt és eltemetett színművész, Pósa Mihály (1822–1852) fölfelé ívelő, de rövid életútjával, akinek halotti búcsúztatóját is közreadja Róth András Lajos. Gidó Csaba az 1919-es Udvarhely vármegyei parlamenti választásokról, a választások körüli bizonytalanságokról, a romániai magyarság és a vármegye lakosságának elhatárolódásáról, passzivitás általi tiltakozásáról ír. Bicsok Zoltán a Fólió rovatban ez alkalommal a Román Kommunista Párt Hargita megyei bizottságának iratait mutatja be a tőle megszokott részletességgel, történelmi kitekintőkkel. A Forrás rovatba Demeter Csanád cikke került Liberalizmus Szentegyházasfaluban cím alatt, amelyben a szentegyházasfalui római katolikus iskola első, 1874-es államosítási kísérletét tárgyalja, egy igencsak érdekes, az elutasító választ és indoklását tartalmazó forrásközlés kíséretében. A Glossza rovat egy friss megjelenést beharangozó rövid írással indul, amelyből a Haáz Rezső Múzeum kiállításait látogatók értesülhetnek a Mindent Isten nagyobb dicsőségére – Jezsuiták Erdélyben című kiállításhoz kötődő kiállítási katalógus megjelenéséről. Sándor-Zsigmond Ibolya az „Íme, bemutatom kis városkám képét.” Székelykeresztúr régi képeslapokon című kiadványt ismerteti, amely a 19. század végi 20. század elei Székelykeresztúrt hozza közelebb olvasóihoz a képes levelezőlapok által. A Mesterjegy rovatba került két írás a Haáz Rezső Múzeum Képtára képzőművészeti gyűjteményében őrzött, Haáz Ferenc Rezsőt (1883–1958) ábrázoló, Daday Gerő (1890–1979) által festett kép kapcsán született. Lőrincz Ildikó művészettörténész a festőről, a megörökített személyről és nyilván az alkotásról ír, Márton Ferenc restaurátor pedig a kép restaurálásnak folyamatát mutatja be. A lapot Lénárt Tamás cikke zárja, amelyben a 13. székelyudvarhelyi Pulzus alkotótáborról, a résztvevő művészekről és alkotásaikról olvashatunk.

Kolumbán Zsuzsánna