A homoródalmási Kőmező és környezete a középkorban

 

A homoródalmási Kőmező és környezete a középkorban

    

Sokan ismerik és megcsodálják a Vargyas-szoros páratlan természeti szépségeit, hétköznapiasan mondva az Almási-barlangot és környékét. Azt már kevesebben tudják, hogy a szurdokvölgy barlangjai régészeti leletekben úgyszintén bővelkednek, és több mint 40 barlangból ismertek emberi megtelepedésre utaló nyomok az őskőkortól egészen a 18. századig. A Vargyas-szoros barlangjait intenzíven használták a középkorban, három barlang bejáratához kőfallal lezárt védőfalat is építettek (Orbán Balázs-barlang vagy Kőlik, Tatárlik vagy Ugronlik, Lócsűr).
A tatárok előli menekülés emlékét őrzi nevében a szorostól északra található Kőmezőn álló Tatárkápolna és Tatársánc. A hagyományokon túlmenően, e történelmi emlékekről sajnos nem maradt ránk írott forrás, így kutatásuk főként a régészet módszereivel lehetséges. A Tatárkápolnánál néhány évvel ezelőtt végzett régészeti feltárás során kiderült, hogy az egyházi épület a 13. század második felében épült, így elképzelhető, hogy a tatárjárás után valóban egy fogadalmi kápolnát emeltek a helyszínen a Vargyas-szorosba menekült falvak lakói. Mint kiderült a régészeti ásatásokból, a kápolna mellé temetkeztek is a középkorban. Az egyházi épület közelében található Tatársáncról, a földjéből előkerült kerámialeletek alapján szintén megállapítható volt, hogy ez a 14. század után készült, és egy kisebb területet zárt le a Vargyas-szoros fölött, ahová, akárcsak a vele összefüggésben lévő Pipások dombjára, veszély idején meghúzódhattak az ide menekülők. A terepbejárások során a Kőmezőn gyűjtött Árpád-kori kerámialeletek alapján igazolódni látszik az a hagyomány is, miszerint a területen falu állt a középkorban.
A Vargyas-szoros és a Kőmező történelmi emlékeinek további kapcsolatait a régészeti terepmunkák és természettudományos vizsgálatok tárhatják fel behatóbban (felmérések, ásatások, geofizikai elemzések, légifényképezések stb.). E kutatás sorába illeszkedik az a munkálat melynek keretében a Kőmezőn egykor állt történelmi emlékek régészeti geodéziai felmérését (terepmodell, az elpusztult emlékek felismerhető maradványai) végeztük el a 2012 októberében.
A Haáz Rezső Múzeum keretében végzett kutatás a Communitas Alapítvány támogatásával valósult meg.



Sófalvi András