A képzőművészeti gyűjtemény gyarapítását szolgáló műtárgyvásárlás

 

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiumának anyagi támogatása révén teljesítette a 209103/16 számú pályázati azonosítóval ellátott nyertes pályázat kötelezettségeit, és sikerrel bonyolította le a „A képzőművészeti gyűjtemény gyarapítását szolgáló műtárgyvásárlás” címmel benyújtott pályázatba megfogalmazott célokat. A megvásárolt képzőművészeti műtárgyak Székelyudvarhely város képzőművészeti életének múltjához tartoznak, és nagy mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a város képzőművészetének történetét a jövőben egy gazdag gyűjteménnyel tudjuk bemutatni. Az udvarhelyszéki gyűjtőkörrel rendelkező Haáz Rezső Múzeum kiemelt feladata és kulturális küldetése mindazon helytörténeti jelentőségű műtárgyak felkutatása, begyűjtése, megőrzése és tanulmányozása, amelyek a régió kulturális örökségét, ezen belül pedig képzőművészeti múltját képezik vagy annak jobb megértéséhez és rekonstruálásához szolgáltatnak tudományos és tárgyi adatokat. Intézményünk kulturális és ismeretterjesztő szolgáltatása, amely elsősorban kiállításokban, de tudományos-népszerűsítő kiadványokban, publikációkban, a nagyközönség vagy éppen a szűkebben vett szakma számára szervezett programokban, előadásokban, konferenciákban, múzeumpedagógiai foglalkozásokban realizálódik, a jelen pályázati támogatás által is elősegített gyűjteménygyarapítási lehetőségek által nyeri el azt a tudományos megalapozottságot és hátteret, amely a múzeum szakmai hitelét biztosítja.

Székelyudvarhelyen a 20. század kezdete óta kimagasló tehetséggel rendelkező képzőművész- tanárok tevékenykedtek, akiknek oktató-nevelő tevékenysége mellett a helyi gyűjtemények létrehozásában is jelentős szerepük volt. Intézményünk égisze alatt működik a Városi Képtár, melynek hívatása gyűjteni és bemutatni olyan helyi alkotók tevékenységét, akik képzőművészként hozzájárultak szélesebb körben is a vizuális kultúra gyarapításához, másrészt, helyi képzőművésztanárokként a fiatal tehetségek felkarolásában is jelentős szerepük volt. A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiuma által biztosított keretösszegből olyan helyi képzőművészettörténeti érdekeltségű tárgyegyüttest sikerült megvásárolnunk, amely a fent említett szempontrendszerbe illeszkedve tudományos alapossággal gazdagítja Udvarhelyszék képzőművészeti múltjával és kultúrájával kapcsolatos ismereteinket.

A szóban forgó gyűjteménygyarapítás első hasznosulása, hogy általa bővebb ismeretekhez juthatunk a kisváros elfeledett képzőművészeti múltjának alakulásáról, illetve Erdély (képzőművészet) történeti szempontjából is jelentős vidéki művésztelepi kísérlet fejlődéséről, az itt alkotó képzőművészek munkásságáról.

Az elmúlt években a városban egykor élő és alkotó képzőművészek munkáiból szisztematikusan megszervezett retrospektív kiállítások alkalmával felszínre kerültek olyan magángyűjteményekben található művek, amelyek hosszú távú megőrzésére, restaurálására a tulajdonosoknak nincs módjuk. Az újonnan beszerzett képzőművészeti alkotások a gyűjteményünkbe bekerülve, ilyen szempontból megmentődnek az utókor számára, ugyanis a szakleltárakba való bevezetésüket és a tárgyfotózást követően gyűjteményi adatbázisban rögzítettünk minden muzeológiai és művészettörténeti szempontból releváns adatot. Ezen lépéseknek köszönhetően kutathatóvá vált az anyag a külső érdeklődők számára is, hiszen a digitális adatbázisokhoz való hozzáférést, kérésre, minden kutató számára biztosítjuk.

Tételesen megvizsgálva a pályázati támogatás által megvásárlásra kerülő tárgyegyüttest, a kezdeti elképzeléshez hűen, a következő udvarhelyszéki vagy itt tanító alkotóktól vásároltuk műveket:

- Spanyár Pál festőművész, a székelyudvarhelyi katolikus gimnázium rajztanára (1874. január 24., Felvidék, Nyitra – 1936. november 4., Székelyudvarhely);
Jelen évben 150. születési évfordulóját ünnepelte a székelyudvarhelyi múzeum, az évfordulóra sikerült megszervezni egy emlékkiállítást, ugyanakkor a meglévő gyűjteményt sikerült néhány hiányzó műalkotásával kiegészíteni. 1936-ban bekövetkezett haláláig olyan maradandó, sokágú, értékes szellemi és tárgyi életművet hagyott maga után, melyre nemcsak a helyi Katolikus Gimnázium, a város, de egész Székelyföld is büszkén tekinthet és vallhatja magáénak. Rendkívüli mesterségbeli tudásával és életművével egyedi módon gazdagította a magyar festészetet és grafikát.

- Haáz Rezső képzőművész, a Református Kollégium rajztanára, etnográfus, múzeumalapító és igazgató (1883. augusztus 12., Szepesbéla – 1958. július 29., Székelyudvarhely);
Az 1920-as, ’30-as években megörökítette az udvarhelyszéki népélet jellegzetes mozzanatait, a székely népi kultúra elkötelezett kutatója, a tárgyi néprajz szerelmese akvarelljein, festményein hűen örökítette meg a székely ember otthonát, életmódját. A Cilinderes székely című akverellje ebből az időszakból származik.

- Füstös Ida festőművész, rajztanár, a székelyudvarhelyi Római Katolikus Polgári Leányiskola tanára 1920 szeptemberétől (1889. április 12., Selmecbánya – 1979. Pécs);
Közel 25 évet tartózkodott a városban, folyamatosan jelen volt alkotásaival a helyi csoportos kiállításokon. Készített néhány nagyon jelentős akvarellt a városról, amelyek betekintést engednek a két világháború közötti székelyudvarhelyi képzőművészeti törekvésekbe.

- Rösler Károly festőművész (1899. július 2., Székelyudvarhely – 1976. június 4, Székelyudvarhely);
Székelyudvarhely művészeti életének kiemelkedő személyisége volt a múlt században, aki Franciaországban is járt, képein a korabeli franciaországi tapasztalatok is tükröződnek. Művészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte, később Budapesten folytatta, kiállításokon 1949-től szerepelt. Tőle ezúttal 6 darab helytörténeti-helyrajzi szempontból is jelentős akvarellt sikerült megvásárolni, amelyek egyrészt tájképen, másrészt helytörténeti jelentőségű épületeket, momentumokat örökítenek meg, mint pld. a Jézus-szíve kápolna vagy a gyergyószárhegyi kápolna.

- Krafft László grafikus (1930. március 18., Barót – 1976. január 31., Marosvásárhely);
Egyike volt az 1955–59 között működő székelyudvarhelyi művésztelep alkotóinak, majd Marosvásárhelyre költözött. Elköltözése, illetve rövid élete miatt sajnos nagyon kevés képe maradt Székelyudvarhelyen, ezért az Erdei patak című szénrajza igencsak értékes műtárgy, amit ezúton sikerült a gyűjtemény részévé tenni.

- Sepsi Lajos festőművész (1923. január 7., Székelyudvarhely – 1997. július 21., Székelyudvarhely).
A művészpedagógus korosztálya egyik legtehetségesebb diákja volt, egyetemi évei alatt munkája kijutott Moszkvába is, a szocialista országok képzőművészetének első közös seregszemléjére. 1953-tól kezdődően a Bukarestben megrendezett nemzetközi biennálékon is részt vett. Képzőművészeti hagyatéka mára már szétszóródott, kevésbé ismert, a Képtárban mindössze két portrét őriztünk tőle. A most megvásárolt 3 műalkotása több szempontból is kiegészíti gyűjteményünket, ugyanis tájképet, egy emblematikus virágcsendéletet és egy, az akkori korszak szocialista realizmusát megörökítő egyedi alkotást is sikerült beszereznünk ezúttal, a Református kollégium egyik belső terében megörökített jelenetet.

A szóban forgó támogatás segítségével megvásárolt alkotások muzeológiai szempontból jelentős értékkel bírnak, ritka, nehezen beszerezhető darabok. A Képtár meglévő gyűjteményét kiegészítve, szilárd alapot jelentenek majd a helyi képzőművészet történeti kutatásához, valamint a város egykori alkotóit, a helyi képzőművészeti mozgalmakat bemutató tematikus kiállításokhoz, valamint kiadványok, albumok, művészeti katalógusok kiadásához. A támogatással megvásárolt képanyag egyedülálló lehetőséget jelent múzeumunk számára, mivel a működésre biztosított költségvetés nem teszi lehetővé a műtárgyvásárlást.

Lőrincz Ildikó
muzeológus-művészettörténész