A Lustra 2021. évi első számáról

Tágabb kitekintésű, helyismereti adatokban bővelkedő lapszámot vehetnek kézbe az érdeklődő olvasók. A Lustra összesen tizenegy cikket tartalmazó első száma a régészet tárgykörébe tartozó rovattal indul. Ez alkalommal Botha Zoltán József néhány, a Hargita-hegység lábánál elhelyezkedő, bronzkori és kora vaskori lelőhelyet jellemez röviden, melyek közt említhetjük a Homoródkeményfalva, Lövéte és Homoródalmás határán lévő magaslaton fekvő Almás várát, a Kisgalambfalvától délnyugatra lévő Galat várát, a székelyudvarhelyi Budvárt és a Kadicsfalvi- rét/Alsólok lelőhelyet. Sófalvi András a rugonfalvi templom 2014–2020 között zajló felújítása kapcsán végzett régészeti feltárások eredményeit összegzi gazdag képanyag kíséretében, Rugonfalva középkori temploma régészeti nézőpontból cím alatt. Nyárádi Zsolt a székelyudvarhelyi Márton Áron téren azonosított két egykori (a 17. század első felében elpusztult, illetve az említett század második felében épült) lakóház történetének nyomába ered, a régészeti feltárások során előkerült leletanyag által közvetített adatokat levéltári kutatások eredményeivel téve teljessé. A Literatus rovatban Egyed Emese Udvarhelyszék főkirálybírójának, br. vargyasi Daniel Istvánnak (1684–1774) halotti búcsúztató versét adja közre. A cikk illusztrációi közt látható egyebek mellett az elhunyt főtisztviselőnek a Haáz Rezső Múzeumban őrzött halotti címere.

A Kronográf rovat a keresztúri múzeum munkatársa, Sándor-Zsigmond Ibolya igencsak érdekes cikkével indul. Az írás a Székelykeresztúron birtokos Gyárfás Domokos felesége, a 200 éve született magyargyerőmonostori br. Kemény Polixénia és unokatestvére, az író, publicista Kemény Zsigmond közti fiatalkori kötödés jellegének tisztázását tűzte ki célként, közben aprólékos adatokat közölve a malomfalvi Wesselényi (Kemény)-kúriára, amely a fiatalok találkozási helye volt, illetve a Kemény család törtnetére vonatkozóan. A cikket a keresztúri múzeum fotótárában őrzött, a Gyárfás család hagyatékából származó fotók és a szerző malomfalvi felvételei illusztrálják. Róth András Lajos Ugron Gábor (1847–1911) halálának 110 éves évfordulója alkalmából korabeli humoros élclapok szövegeiből gyűjtötte ki a magyar parlamenti élet közismert alakjára vonatkozó szellemes jelzőket, hasonlatokat, amelyek által a kor emberének szemlélete rajzolódik ki Ugron személyével kapcsolatosan. Ugyancsak a Kronográf rovatban Gidó Csaba tollából az első világháború alatti, udvarhelyi kávézási szokásokról, pontosabban a kávéhiányról olvashatunk, Demeter Csanád pedig a 20. század második felében Szentegyházán kiépítendő új városközpont terveiről értekezik.

A Bicsok Zoltán csíkszeredai levéltáros folytatja Csík vármegye levéltárának bemutatását, három olyan esetet is ismertetve a 40 évek derekáról, amelyek magukban hordozzák a korszak jellemzőit.

A Haáz Rezső Múzeum látogatói 2019-ben megtekinthették a Márton Áron püspökké szentelésének 80. évfordulójára rendezett vándorkiállítást, amely az Imacsokrok Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményében címet viselte. A 2020-as esztendőt a kiállítás szervezői úgy zárták le, hogy ugyanezzel a címmel egy kötetet jelentettek meg, amelyben összefoglalták és kiegészítették a kiállítás részleteit. A kötetet a Lustra lapjain Jonica Xénia ismerteti.

A lapot Veres Péter cikke zárja, melyben Ürmösi Sándor (1863–1916) homoródkarácsonyfalvi születésű festőművész életére és művészetére vonatkozóan sorjáznak a még fellelhető adatok számos illusztráció kíséretében.

Kolumbán Zsuzsánna