A SZABADSÁGHARC EREKLYÉI

A SZABADSÁGHARC EREKLYÉI

2015. március 15 – április 26. 

Magasztos eszmékre, hősi tettekre, történelmi személyiségekre emlékeztetnek az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékhelyei. Az 1848. évi októberi Székely Nemzeti Gyűlésre az agyagfalvi emlékmű utal, Pálffy Jánosnak, az 1848–49-es udvarhelyszéki események legismertebb politikusának emlékét szülőfalujában, Tarcsafalván emléktábla őrzi, Udvarhelyen, a Kossuth Lajos utcában elhelyezett emléktábla Petőfi ittjártáról ad hírt, Gál Sándor Lövétén való átvonulását a Lövétei Közbirtokosság falán elhelyezett emléktábla hirdeti, Gábor Áronnak többek közt a szentegyházi Gábor Áron Líceum udvarán elhelyezett bronz mellszobor állít emléket, és folytathatnánk.

Az 1848–1849. évi udvarhelyszéki eseményeket korabeli folyóiratok hasábjain megjelent cikkek, továbbá rendkívül gazdag levéltári iratanyag által ismerhetjük meg. Ezeken alapul, a történelmi kútfőket teszi elérhetővé az érdeklődő közönség számára Zepeczaner Jenő Udvarhelyszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején című kötete, valamint az említett szerző és Pál-Antal Sándor által közreadott Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Udvarhelyszéken című okmánytár. Mindkét kötet a Haáz Rezső Múzeumhoz kötődő Múzeumi füzetek sorozatban jelent meg 1999-ben, illetve 2005-ben.

Az eseményekről, a forradalom hőseiről tárgyi emlékek is vallanak. Március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a Haáz Rezső Múzeum A szabadságharc ereklyéi című kiállítással tiszteleg a forradalom hősei előtt. A kiállított tárgyak a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a kiállításnak helyet adó Haáz Rezső Múzeum gyűjteményeiből kerültek kiválogatásra. Az ünneplő érdeklődők többek közt Petőfi Sándor poharát, Gábor Áron noteszét, Bem József kulacsát, a kolozsvári országgyűlés csengőjét, Kossuth Lajos szamovárját, a fogságba került forradalmárok faragványait stb. szemlélhetik meg. Az udvarhelyszéki eseményeket vázlatos kronológia által szemléltetjük.

Gábor Áron utolsó ágyúja Székelyudvarhelyen

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Székelyföldön öntött ágyúi részben a csatákban jutottak az ellenfél kezébe, másokat a visszavonuló tüzérek ásták el, vagy a fegyverletétel után váltak hadizsákmánnyá. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban is bemutatásra kerülő kézdivásárhelyi ágyú-lelet – mai ismereteink szerint az egyetlen megmaradt, az 1849-es kézdivásárhelyi gyárban Gábor Áron által öntött ágyúcső – 1906. augusztus 18-án került elő az óváros területén, az egykori Rudolf Kórház udvarán végzett földmunkák alkalmával. A 156 cm hosszú, 90 milliméteres kaliberű, közel 400 kilogramm súlyú, gyűrűkkel díszített ágyúcső hitelesítése az 1848-as veterán tüzérek által leírt, sajátos gyártási technika alapján vált lehetővé. Megfelelő fúróberendezés hiányában ugyanis az ágyút kezdettől lyukasra öntötték, s az öntési eljárás jellegzetes nyomai megőrződtek a cső felületén. A fegyver azonosítását a Székely Nemzeti Múzeum tudós múzeumőre, László Ferenc végezte el, nem sokkal a felfedezés után. A korabeli közéletben nagy visszhangot keltett ereklyét 1906. augusztus 25-én, Kossuth Lajos névnapján, ünnepélyes tömeg kísérte a kézdivásárhelyi városháza tanácskozótermébe. 1923-ban az ágyú a Székely Nemzeti Múzeumban nyert elhelyezést, majd 1971-ben felsőbb utasításra Bukarestbe, a frissen létrehozott országos román történeti múzeum (Muzeul Naþional de Istorie a României) gyűjteményébe került. Ezt követően, a Székely Nemzeti Múzeumban és a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban csak korhű, kerekes ágyútalpra szerelt másolatai voltak láthatók. 2014 augusztusában meghozott kormányhatározat által az ágyú visszakerült a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonába, melyet a Székely Nemzeti Múzeumban őriznek.
A felbecsülhetetlen eszmei értékű ereklyeként számon tartott utolsó Gábor Áron-ágyú április 15-ig tekinthető meg a Haáz Rezső Múzeumban.

Kolumbán Zsuzsánna

a kiállítás kurátora