A székely írás emlékei Udvarhelyszéken
(Székelyudvarhely, Haberstumpf-villa)
A székely írás (rovásírás) a nyugati török rovásírások családjába tartozik, melynek 6–10. századi emlékei Dél-Szibériától és a dél orosz területektől a Balkánig terjedő térségben lelhetők fel. A Kárpát-medencei ismert rovásírásos emlékek többsége Székelyföldön vagy olyan dél-magyarországi területeken került elő, ahol a székelyek egykori jelenléte bizonyított. Az Árpád-korban már létező székely írás erdélyi emlékei a székelyek beköltözése után keletkeztek. A legtöbb és legkorábbi emlék Udvarhelyszékről származik. A székely írás jellemzői: jobbról balra olvasandó, kezdetben a magánhangzók többségét nem jelöli, gyakori betűösszevonásokat tartalmaz, a jeleket több változatban is használja. A feliratok készítői: írástudó egyházi személyek, értelmiségiek, mesterek. A kiállított pannókon a bágyi, bögözi, énlaki, homoródkarácsonyfalvi (első és második), rugonfalvi, székelydályai, székelyderzsi, székelyudvarhelyi és vargyasi rovásírásos emlékekről találnak adatokat.
A kiállítás a Magyar Tudomány Napja alkalmából Székelyudvarhelyen 2016. november 12-én szervezett tudományos ismeretterjesztő konferenciához kapcsolódott. Összeállította: Kolumbán Zsuzsánna. A felhasznált képekért és rajzokért Antal Leventének, Balázs Ödönnek, Mihály Jánosnak, Ráduly Jánosnak, Sófalvi Andrásnak és Zepeczaner Zsoltnak tartozunk köszönettel.