A TIZENHATODIK
Újabb Areopolisz tanulmánykötetet vehetnek kézbe a helyismeret iránt érdeklődők. A kiadványba került – család-, oktatás-, gazdaság-, politika-, közigazgatás- és hadtörténeti témájú – tanulmányok levéltári kutatásokon alapuló, nyomdafestéket először látó helyismereti összegzések, melyek bár időben különböző évszázadokra vonatkoznak, térben Udvarhelyszékre, Udvarhely vármegyére, majd megyére koncentrálnak.
Az összesen nyolc tanulmány figyelmesebb olvasása során az írások közt számos csatlakozási pontot fedezhetünk fel, nem csupán az egy „rovatba” fogott tanulmányok közt, de azokon átívelően is. Érdekes például a Nyárádi Zsolt régész-történész Egy fejedelemségkori birtokközpont a Nyikó mentén, Ugronok Székelyszentmihályon című tanulmányában megjelenő, az Ugronok szentmihályi birtokait felvásárló Rosman Jakab, illetve fiának, Jenőnek szentmihályi vízimalom-birtokosként való felbukkanása a Csíkszeredában tevékenykedő történész, Forró Albert által közreadott, Udvarhely megye malmainak 1920. évi összeírásában. De az Ugronoknál maradva, említhetjük Lakatos Sándor unitárius lelkész Felekezeti együttélés az udvarhelyszéki Homoródszentmártonban 1770–1948 között cím alatt közreadott történeti demográfiai tárgyú cikkét, melyben többek közt adatokat találunk a nevezett család patrónusi tevékenységéről és annak következményeiről. Ezen utóbbi tanulmányhoz több ponton kapcsolódik Szász Hunor történész írása is, mely a homoródszentmártoni felekezeti népiskola történetét tárgyalja rendkívüli alapossággal.
Az oktatástörténeti rovatban Róth András Lajos történész-könyvtáros az előző évi kötetben indított, iskolai önképzőkörökre vonatkozó írását az udvarhelyi református kollégium önképzőkörének bemutatásával folytatja. Az évforduló okán megjelennek a kötetben az első világégés eseményei is. Bicsok Zoltán történész-levéltáros egy érdekes forrástípust, a fronton kelt levelek csoportját hozza közelebb az olvasóhoz. Csicseri Orosz Károly hadnagy közreadott levelei által nem csupán a harctéri eseményekkel, de a távolba szakadt katona érzéseivel, félelmeivel, vágyaival is megismerkedhetünk. A tanulmány folytatása a következő kötetben várható.
Gidó Csaba, a székelyföldi vasutak történetének ismert kutatója Udvarhely megyei közutak állapota a 20. század elején címmel közöl tanulmányt, egy – valószínűleg – örök érvénnyel bíró kérdést boncolgatva, ezúttal az előttünk élők problémamegoldó képességére és módszereire figyelve, természetesen a történész szemszögén keresztül. Demeter Csanád a szocializmus építésének első időszakával foglalkozik, a Román Kommunista Párt újjászervezésének folyamatát kutatta és mutatja be Udvarhely megyében, friss levéltári adatokkal gazdagítva e korszakra vonatkozó ismereteinket.
A kötet megjelenését Székelyudvarhely Város Önkormányzata és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Kolumbán Zsuzsánna