A Lustra idei évi első száma a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által meghirdetett Radar pályázat, illetve az annak eredményeként megvalósult kiállítás bemutatásával indul. A pályázat célja, Dimény-Varga Fanni megfogalmazásában – „… friss alkotói rezgések érzékelése, a helyi feltörekvő alkotók gondolkodásmódjának és a kortárs valósághoz való viszonyának feltérképezése, továbbá megnyilvánulási platform biztosítása volt a múzeum tereiben.” A 16 alkotó munkájának eredménye május 5-ig volt megtekinthető a Képtárban, ám kiállításkísérő katalógus is készült.

A folyóirat már ismert rovatai helyismereti adatokban gazdag cikkeket kínálnak. Botha-Lőrincz Adrienn könyvismertetője Sófalvi András régész-történész Homródszentmárton templomváráról írt monografikus jellegű munkáját hozza közelebb az olvasókhoz. A Kronográf rovatban Nyárádi Zsolt az Ugron család Udvarhely egykori piacterén elhelyezkedő házáról, Bicsok Zoltán a csíkszenttamási Abbaffi családról, Kolumbán Zsuzsánna Udvarhely 1903-ban közhasználatra adott vágóhídjáról ír, mindhárom szerző dokumentumértékű illusztrációs anyag kíséretében.

A lapból nem maradt ki a forrásközlés: Demeter Csanád az Udvarhely megyei római katolikus tanítóegylet megalakulásának dokumentumait, Szabó Xénia pedig a székelyudvarhelyi ferencesek 1916. évi kárjegyzékét adja közre.

Bernád Rita-Magdolna és Muckenhaupt Erzsébet szerzőpáros ezúttal egy szentekről szóló középkori prédikációskönyvet ismertet, az igen értékes kiadvány a zetelaki plébánia könyvtárában maradt fenn. Mihály János a lövétei Kisboldogasszony-templom régi kelyhei kapcsán végzett kutatási eredményeivel jelentkezik a Mesterjegy rovatban. És végre néprajzi tárgyú cikkek is olvashatóak a folyóiratban: P. Buzogány Árpád „Felnőttek munkájának utánzása a Gagy menti fiúgyermekek játékai között”, illetve Salló Szilárd „Népi motívumok mai használatban. Egy felnőttképzési program 10 éves tapasztalatai” című írása.

A lapot egy érdekesség zárja. Balázs Attila egy 2005 nyarán megvásárolt festmény „történetét” adja közre. A „Székelykapu a Svábhegyen” címet viselő alkotás Bartalits Berry Emil munkája, és a helyi kötődésű, 19. századi, Budapestre költözött fogorvos: bikafalvi Máthé Domokos háza előtt álló székelykaput ábrázolja.

A 2026. évi 1. lapszám, valamint a Lustra még készleten lévő korábbi számai és a múzeum további kiadványai megrendelhetőek a múzeum webshop felületéről (https://webshop.hrmuzeum.ro/).

A folyóirat megjelenését Székelyudvarhely Városa és a Communitas Alapítvány támogatta.

Kolumbán Zsuzsanna

A kiadvány megjelenését a Haáz Rezső Múzeum sikeres pályázata által az MTA DOMUS támogatta!

A Haáz Rezső Múzeum periodikájaként megjelentetett Isis. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek idén publikált kötetében 10 tanulmányt olvashatnak az érdeklődők. Tulajdonképpen a Székelyudvarhelyen 2024-ben megszervezett 24. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá fejlesztett változatait sikerült ezúttal is nyomda alá rendezni. És mindezt két nyelven, magyarul és románul, angol összefoglalókkal, a szerzők elérhetőségének megadásával.
A kötet tartalma a következő:
1. Nagy Rebeka: A jáki Szent György templom ásatása során feltárt 15. század végi miseruha restaurálása
2. Papdi Csilla – Bajnóczi Bernadett – Filyó Dávid – Sipos György – Rácz Áron: Robbia tondókeretek restaurálása és előzetes anyagvizsgálata
3. Tóth Zsuzsanna: Egy lelet nyomában
4. Márton Krisztina: Egyház és társadalom viszonya a Teleki Téka két nyomtatványának vízjelein keresztül
5. Balogh Sándor: Rejtőzködő dokumentumok
6. Papp Kinga Enikő: A majki Kamalduli Remeteség két oltárának restaurálási megoldása. A fa hőkezeléssel történő öregítése, új, tartósabb technika a hiányos intarziák restaurálásához
7. Szlabey Dorottya: 19. század végi tapétatöredékek leválasztása és restaurálása hallgatókkal
8. Hidasi Zsolt: Bruker Alpha II: innovatív és elérhető spektroszkópos megoldások a műtárgyvédelemben
9. Galambos Éva – Pattantyús Manga – Karlik Máté – May Zoltán – Horváth Mátyás: Elrejtett rétegek felfedezése mikroszkópos technikákkal. Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek alapozóiról
10. Varga Tímea – Horváth Mátyás – Karlik Máté – May Zoltán – Németh Péter: Lila pigmentek – egy „újabb” szín a palettán
A nem egy esetben többszerzős tanulmányokat különféle területekre szakosodott – textil, kőszobrász, fa és bútor, papír és könyv stb. – restaurátorművészek, geológusok, környezetkutatók, mérnökök jegyzik, neves egyetemek, múzeumok, kutatóközpontok munkatársai.
A munkafolyamatok pontos követhetősége érdekében igen gazdagon illusztrált, 234 oldalas kiadvány így már nem is annyira „füzet”, hanem egy hiánypótló szakmai periodika, amely restaurátorok, restaurátorképzésben résztvevő egyetemi hallgatók, műemlékvédők, művészettörténészek, régészek, történészek, könyvtárasok és levéltárosok, különféle mérnökök kezébe kívánkozik. Nem véletlen, hogy az évente megszervezett továbbképző konferencia hallgatósága is mindig igen népes, melyről megbizonyosodhatunk a kötet végére helyezett résztvevői címlista által.
A tanulmányok különleges, mindig egyedi feladatokról, egyszerre több, különféle szakterületen dolgozó személyt megmozgató, nem mindennapi kihívásokról tanúskodnak, amelyekkel csak maximális körültekintéssel és gondossággal, interdiszciplináris kutatások, mérések, vizsgálatok elvégzésével lehet szembenézni, megbirkózni, hogy a végeredmény a leminimálisabb beavatkozással a „legjobb” lehessen. A cél többek közt egy olyan állapot létrehozása, amelyben a restaurált tárgy nem mutatja magát többnek, szebbnek, jobbnak, mint amilyen eredetileg volt.
A kötet mindenkori szerkesztője Kovács Petronella, a tanulmányokat Bajnóczi Bernadett, Fehér Sándor, Gaál Tamás, Galambos Éva, Görbe Katalin, Kovács Petronella, Lauf Judit, Lángi József, Orosz Katalin, Pelbárt Jenő, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szőcs Miriam, Tóth Zsuzsanna, Várfalvi Andrea, Vihart Anna lektorálták. A román nyelvű fordítások Guttmann Márta, Márton Krisztina, Rauca-Bencze Fruzsina, Sárándi Emese, Szász Erzsébet és Diana Varga hozzáértő munkáját dicsérik, míg az angol nyelvű kivonatok Pokoly Judit és a szerzők nevéhez kötődnek. A tanulmányok és a rengeteg szemléltető kép kiadványi formátumba tördelése Kolumbán Zsuzsanna munkája. A címlapot Biró Gábor tervezte.
A kiadvány megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és Székelyudvarhely Városa támogatta.

Kolumbán Zsuzsanna történész-muzeológus

A rendezvény megvalósulását a Haáz Rezső Alapítvány sikeres pályázata által a Bethlen Gábor Alap támogatta!

Ünnepi pillanatokat éltek meg a XXV. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencia résztvevői, hiszen a negyed évszázados múlttal rendelkező szakmai fórum nemcsak Erdélyben, de a magyar nyelvterületen is referenciaként szolgál, amely találkozásra, tanulásra és szakmai tapasztalatcserére egyaránt alkalmas. A Haáz Rezső Múzeum, az Ábel Alapítvány és a Haáz Rezső Alapítvány közös szervezésében ezúttal 2025. október 6-10. között került sor a mérföldkőhöz érkezett szakmai seregszemlére. A rendezvény iránti fokozott érdeklődés bizonyságul szolgált mind az tapasztalt előadó restaurátorok részéről, mind pedig a pályakezdő fiatal szakmabeliek részéről mutatkozó igényre. A több éves hagyományt követve, az első három napon a szakmai előadások bemutatása zajlott (a Városháza Szent István dísztermében), majd az ezt követte két napban sűrítve, tartalmas tanulmányút színesítette a programot. Az eseményen romániai és magyarországi múzeumokban dolgozó gyűjteménykezelők és restaurátorok\konzervátorok, a restaurálás területen dolgozó egyéni vállalkozók, művészek és restaurátor szakos egyetemi hallgatók vettek részt.
A legújabb beavatkozási módszerek és megoldások megvitatására alkalmat biztosító szakmai találkozót a Nemzeti Együttműködési Alap és Bethlen Gábor Alap, valamint helyi vállalkozások támogatása, illetve a résztvevők egyéni hozzájárulása révén sikerült életben tartani, biztosítva ezáltal a töretlen folytonosságot. A szakmai körökben reális igényre számot tartó konferenciát részben a konzervatív szervezői elve, részben pedig a megújulás lehetősége élteti. A rendszeres résztvevők között több olyan szakembert tarthatunk számon, akik a 25 év során egyetlen alkalmat sem szalasztottak el, másfelől pedig az erdélyi és magyarországi egyetemi hallgatók jelenléte (utóbbiak főként az Ábel Alapítvány hozzájárulása révén) mindig új személyek bevonását biztosítja. Jelen évben külön figyelmet fordítottunk a restaurátor szakmai képzés fiatalok körében történő népszerűsítésére. Dr. Kürtösi Brigitta, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa pályaorientációs előadást tartott a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola két évfolyama számára. A továbbtanulás lehetőségéről érdeklődő diákoknak alkalmuk volt közvetlen információt szerezni a beszélgetésen résztvevő restaurátor egyetemi hallgatóktól is.
A 25. alkalommal megszervezett konferencia célja, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson az elmúlt időszak kárpát-medencei műemlékhelyreállítási munkálatainak, falkutatásoknak, valamint a közgyűjteményekben őrzött tárgyi örökség állományvédelemmel kapcsolatos eredményeinek. A három napos elméleti képzés alkalmával 33 fizikai jelenlétű és 2 online előadás hangzott el, olyan szakemberektől, akik szívesen osztották meg a résztvevőkkel saját tapasztalataikat, munkájuk és kutatásaik eredményeit. Korábbi évek tapasztalatiból táplálkozva, a szervezők tematikus korlátozás nélkül hirdették meg az eseményt, de irányadó elvként szolgált a technológiai újszerűség, az egyedi megoldásokba való betekintés és fentartható fejlődés a restaurátori munka folyamataiban. Az igényességgel kivitelezett prezentációkból a résztvevők megbizonyosodhattak a restaurátori szakma sokrétegűségéről, tudományos megalapozottságról, más tudományágakkal való szoros kapcsolatról, a modern műszaki haladás diktálta újdonságoknak és megvalósításoknak nyomon követéséről. Sikerként könyvelhető el az erdélyi előadók állandó jelenléte, s ezáltal biztosítottnak látszik a szakmai utánpótlás az intézményekben és egyéni vállalkozók terén.
Nem csak a konferencia állta ki az idők megpróbáltatásait, fenntartva a folytonosságot, de a szakmai előadások tudományos igényességgel megírt kéziratai ezúttal is kötetbe jelentek meg. A múlt évben elhangzott előadások tanulmánykötetét vehették kézbe a résztvevők. Az ISIS. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek, Kovács Petronella által szerkesztette 24. száma – sok erőfeszítéssel –, de határidőre elkészült, s bemutatásra került jelen év szakmai fórumán is. A magas színvonalú és gazdagon illusztrált tanulmányok magyar és román nyelven olvashatók, angol nyelvű tartalmi kivonatok kíséretében. A nyomdai úton kivitelezett periodika minden száma digitálisan is elérhető az OSZK Elektronikus Periodika Archívumában (www.epa.oszk.hu/isis) romániai kulturális kiadványok digitális adatbázisában (https://biblioteca-digitala.ro/?pub=1174-revista-restauratorilor-maghiari-din-transilvania-erdelyi-magyar-restaurator-fuzetek-isis) mindazok számára, akik a szakma iránt érdeklődnek, tanulni vágynak vagy ismerkednek e tudományterülettel.
A konferencia kétnapos tanulmányúttal folytatódott, melynek során az első nap – Fehér János művészettörténész vezetésével – a csíkmindszenti és kézdiszentléleki római katolikus templomot, a szacsvai református templomot, a sepsikilyéni unitárius templomot, illetve az oltszemi Mikó-kastélyt látogatták a résztvevők. Az utolsó napot a fiatfalvai református-unitárius templomot, valamint Ugron kastély látogatásával kezdte a csapat, majd – Mihály Ferenc restaurátor irányításával – Szászföldre utaztak, ahol a szászdályai, apoldi, lessesi és almakeréki evangélikus templomokat tekinthették meg.
A szakmai fórum zárszavakét ismét megfogalmazódott az igény a folytatásra, illetve a múzeum részéről a következő konferencialakalom megszervezése melletti elköteleződésre. A szervezők törekvése töretlen, s amennyiben az anyagi erőforrások lehetővé teszik, a 25. konferencián bemutatott előadások szerkesztett tanulmányok formájában jövőben megjelennek az ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek című periodika legújabb számában.