Barabás Miklós terem

(Képtár, Kossuth Lajos u. 42 sz.) 

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tulajdonában levő hét darab Barabás Miklós-portré nemcsak műtárgyként jelent felbecsülhetetlen értéket, hanem kultúr- és művészettörténeti szempontból is érdekességnek, kuriózumnak számít, mert nem egyet közülük a festő emlékezetből, vagy elbeszélés alapján festett meg.
A XIX. század folyamán a székelyudvarhelyi református kollégiumban megindult egy folyamat, mely egy szegényes képgyűjtemény csírájának tekinthető. E gyűjteményben olyan képek kaptak helyet, melyek valamilyen formában a Kollégium életével, annak patrónusaival, főgondnokaival, tanáraival, esetleg diákjaival kapcsolatosak.
A kollégium képanyagának gyarapodását - 1873-tól kezdve - az évente kiadott Kollégiumi Értesítőkben követhetjük nyomon, ellenben teljes képet először a Gönczi Lajos által megírt Református Kollégium történeti vázlatában, a "Kép-, érem- és régiségtár" fejezetben olvashatunk. Itt megtaláljuk az összes képek és más művészeti értékkel bíró tárgyak felsorolását, amelyek 1895-ben a kollégium birtokában voltak. A kép-, érem- és régiségtárban 1895-ben a következő "műbeccsel" bíró tárgyakat tartották számon:

Ezt az anyagot tekinthetjük a jelenlegi Székelyudvarhelyi Képtár alapjának, illetve azt, ami megmaradt az előbbi felsorolásból, kiemelve azt a négy Barabás Miklós-képét, mely ma is különös beccsel bír a Képtár gyűjteményében.
Az első, a kollégium gyűjteményében levő műtárgyakat is számba vevő, ma is létező leltárkönyv 1886. március 20-án készült. Ám ebben érdekes módon - az okot nem sikerült tisztázni - csak öt Barabás Miklós-festmény van bejegyezve. Pedig a korábbi évek értesítőibol egyértelműen kiderül, hogy a felsorolásból hiányzó két festmény akkor már a kollégium birtokában volt.
A leltárkönyvben szereplő öt kép a következő: Sylveszter Dénes rektor-jogtanár [1832-1851]; Szabó György rektor [1844-1855]; Magyarosi Szőke József rektor [1832-1866]; Kis Ferenc rektor-tanár [1845-1881]; Dalnoki Gaál Mihály alapító. (A zárójelbe tett évszámok azt az időszakot jelölik, mialatt a Református Kollégium tanárai voltak.)
Már a kollégium birtokában lévő, ám az első leltárkönyvben nem szereplő két festmény (széki) gróf Teleki Domokos alapító-főgondnokot [1833-1856] és Baczkamadarasi Kis József alapítót [1773-1830] ábrázolja. A későbbiekben már mindenütt hét Barabás Miklós-festmény szerepel a leltárakban.
A leltárkönyvekben található későbbi, ceruzával történő bejegyzések egyértelműen jelzik azt, hogy ez a hét festmény, más képekkel együtt bizonytalan ideig, (nem ismerjük a dátumokat, hogy mettől meddig, és az okát sem, hogy miért) "elhagyták" a Református Kollégiumot és a szolnoki állami főgimnáziumban lettek elhelyezve (kiállítva?). Feltételezhetően a két világégés valamelyikén kellett menekíteni a képeket és ezért kerültek Szolnokra. Arról sem tudni, hogyan jutottak vissza a kollégiumba. (Nagy valószínűséggel 1916-ban került sor a képek elszállítására, mert ekkor, az elso román betörés miatt, az egykori Udvarhely vármegye adminisztrációját Szolnokra menekítették. A képekről szóló írásos nyomok, leltár stb. eddig még nem kerültek elő.)
A legkésőbbi hivatalos irat, amely a hét Barabás-képpel, illetve a kollégium képanyagával kapcsolatos, egy 1950-ben megírt jegyzőkönyv, melynek alapján a református kollégium birtokában levő képek, az akkori Rajoni Múzeum tulajdonába kerültek:

Az ezt követő leltársor viszont 21 tételt tartalmaz a következő műtárgyakról:
1 db. Istók János által készített bronz mellszobor mely a felsőboldogfalvi Fülöp Áront, a Magyar Parlament egykori könyvtárosát ábrázolja;
1 db. Udvardy Flóra által festett, Feleki Ferencet ábrázoló olajfestmény;
2 db. Lukáts Sándor által festett, Gyárfás Domokost és Szakáts Károlyt ábrázoló olajkép;
2 db. Lányi Ernő által festett. Fehérvári Imrét és Fehérvári Imrénét ábrázoló olajportré. (Lányi Ernő [Székelyudvarhely, 1858-?] a Minta­rajziskolában és Münchenben végezte tanulmányait. 1887-tol állít ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Számon tartották mint műkritikust.)
6 db. nagyméretű olajkép, melyeknek szerzői ismeretlenek és nagy valószínuséggel a Református Kollégium egykori alapítóit, gondnokait ábrázolják (Gidófalvi Gábor, Gidófalvi Gábomé, Toldalaghy László, Toldalaghy Lászlóné, Székely László valamint Bethlen Ferenc).
2 db. Haáz Rezso által festett Solymossy Endrét és Orbán Balázst ábrázoló olajfestmény;
7 db. Barabás Miklós által festett életnagyságú portré.
Röviden ennyit lehet megtudni a ma még meglévő egykori leltárkönyvek és hivatalos iratok meglehetősen száraz szövegéből.

A továbbiakban a szóban forgó hét Barabás Miklós-képpel ismerkedjünk meg, illetve azokkal is, akiket ezek a képek ábrázolnak. Mind a hét megfestett személy - valamilyen formában - fontos szerepet játszott a Székelyudvarhelyi Református Kollégium életében.
1. Baczkamadarasi Kis József (1773-1830), alapító
[L. sz. 1/7458/1, mérete (aranyozott keretben): 81 x 95 cm. A kép jobb oldalán, középtájon függőlegesen ez áll: Márkosfalvi Barabás Miklós 1865. Barabás Miklós önéletírásában viszont azt írja, hogy 1864-ben festette meg ezt a képet. (Banner, 212. old.)]
Baczkamadarasi Kiss József olajképének megfestéséről Barabás önéletrajzából tudunk meg pontos részleteket, ám arról, hogy hivatalosan mikor és milyen formában került a református kollégium tulajdonába nincs tudomásunk. (Első említése az 1874-75-ös iskolai értesítőben található.)
Baczkamadarasi Kis Gergely fia, József, 1773-ban született Székelyudvarhelyen. Kezdetben az udvarhelyi kollégiumban tanult, majd 1787 őszén Enyeden folytatja tanulmányait. Előbb az egykori Alsó-Fehér vármegye főnótáriusa lett, majd késobb alkirálybírája, mely utóbbi tisztségben halt meg 1830. június 6-án. A magyarigeni temetőben nyugszik. 1829-ben 32.000 forintot adományozott a Református Kollégiumnak. Ezt a segélyt ötven év alatt, azaz az 1845-46-os tanévtől kezdve az 1894-95-ös tanévig összesen 707 tanuló élvezhette. Az úgynevezett Kis-segélyt az egyszer kinevezett tanuló mindaddig megkaphatta, amíg a követelményeknek megfelelt. Az ötven év alatt kiosztott segélypénz összege 63.000 forint volt. Átlag egy tanulónak 89 forint és 10 krajcár jutott.
2. Sylveszter Dénes (1796-1851), rektor-jogtanár [1832-51]
[L. sz. 1/7458/2, mérete (aranyozott keretben): 89 x 98 cm. A kép nincs szignálva. Barabás Miklós önéletrajzában az áll, hogy 1886-ban festette. (Banner, 228. old.)]
Sylveszter Dénes az egykori háromszékmegyei Komlón született 1796-ban. Székelyudvarhelyen tanult, ahol 1816-ban lett tógatus diák, majd 1823-ban a "rigorosumot eminenter állta ki". A református egyház főkonzisztóriuma 1830 augusztusában nevezte ki az akkor rendszeresített negyedik tanszékre juris-professzornak olyan feltétellel, hogy míg "tanári állomását elfoglalná, a pesti és bécsi egyetemeket látogassa meg, bővebb ismeretszerzés céljából."
1832-ben foglalja el jogtanári székét. A következő évben pedig már rektor lett. Gönczi Lajos Sylveszterre, mint erélyes és mégis humánus "pedagogarchara" emlékszik. 1851. január 27-én hunyt el.
3. Gaál Mihály, alapító
[L. sz. 1/7458/3 mérete (aranyozott keretben): 81 x 96 cm. A kép jobb oldalán, középen függőlegesen ez áll: Barabás M. 1885. Barabás Miklós önéletrajzában ez olvasható: "Gaál Mihályt 36. évi emlékezet után a székelyudvarhelyi kollégiumnak ajándékba." (Banner, 227. old.)]
4. Magyarosi Szoke József (1793-1866), rektor [1832-66]
[L. sz. 1/7458/4, mérete (aranyozott keretben): 82,5 x 99 cm. A kép nincs szignálva. Barabás Miklós önéletrajzában a következő olvasható "1885, Magyarosi József, az udvarhelyi kollégiumnak."]
Magyarosi Szőke József az egykori Maros-Torda megyei Csejden született 1793. április 19-én. Tanulmányait a marosvásárhelyi kollégium elvégzése után a marburgi egyetem bölcseleti és teológiai szakán folytatta. Ezt befejezve Kis-Bunon gróf Bethlen Sándornál lesz házi nevelő, majd pap. Onnan hívták meg tanárnak a székelyudvarhelyi Református Kollégiumba, ahol megválasztották bölcsészeti tanárnak. 1866. szeptember 29-én hunyt el. Gönczi így emlékezik rá:

 Veres Péter