ERDÉLY EGY GYÖNYÖRÛ NŐ Dávid Botond fotótárlata

ERDÉLY EGY GYÖNYÖRÛ NŐ
Dávid Botond fotótárlata

Haberstumpf-villa
2016. június 24 – augusztus 1. 

Talán nem véletlen, hogy ma, itt es most, első székelyudvarhelyi kiállítóként David Botond szerepel. Ez az az épület, a hely, ahol először látta meg a napvilágot. Ígérte-e akkor édesanyja a „könnyű álmot”, nem tudni, azt azonban igen, hogy Álommal ruházta fel fiát. Már a csíkszeredai tárlat megnyitóján említette Botond, hogy az anyai szeretet, a nemzet iránti felelősség tudatát ifjúkorától megkapta tőle. Szemléletünket, neveltetésünket mindenképpen befolyásolja, meghatározza. Elbűvöl, rácsodálkozunk a világra, szemléljük, és olyannak látjuk, ahogyan tanították nekünk. Élményei kifejezéséhez a szakmai, technikai ismereteket korán megtanulta, hiszen édesapja szakmáját nem csak szerette, de követte is, s bár mondják, nehéz felnőni a nagy fa árnyékában, Botond ambíciós, kreatív es kitartó munkájával elérte a kitűzött céljait. Ma már számos belföldi es külföldi egyéni tárlat után itt állunk egy újabb stáció előtt, egy merész című tárlat megnyitóján. Erdély egy Gyönyörű nő. Megszemélyesített, szürreális vízió szeretett szűkebb pátriánkról. Mondják, hogy az ötlet is lehet műalkotás. Barátként köszönöm, hogy abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy még ötlet formájában megismerhettem ezt az álmát, ezt a projektjét. Nem hiába neveztem stációnak, hiszen még a környezet is méltó volt erre, az Ugron kápolna előtti kilátónál letekintettünk a város napsütötte víztükrére, és ekkor ismertette velem: rám nézve sötét szeméből valósággal rügyeztek pipacskent a székely minták, s a közeli Orbán Balázs emlékmű irányából is felénk fújta a szél  a szülőföldünk iránti tiszteletet. Forradalmi buzgósággal mondta el, hogy páratlan kultúránkat, népviseletünket még jobban meg kell ismertetnünk, itthon es határokon túl, eljött ennek az ideje, hiszen büszkék kell legyünk székely mivoltunkra, arra, hogy magyarok vagyunk. Olyan történelemmel rendelkezünk, mely kötelez éltetni es tovább vinni őseink szellem világát. Mi képesek vagyunk ezt felvállalni egyénileg is, megkomponálva egy sajátos szemlélet réven a látványt. Majd nekilátott dolgozni, alkotni, s ma, íme, e csodás környezetben tanúi lehetünk munkája gyümölcsének. Ezek a munkák képesek érzelmeket kiváltani, olyanokat is, amelyeket a fotó talán nem ábrázol, mint maga a nemzet es a haza szeretet. Említettem, hogy ez az épület a születési helye az alkotónak. Akkor nem voltam jelen, de ennek a CSODASZÉP Erdély projekt születésénél igen: első bemutatásakor a Budapesten  Millenáris Parkban, ahol rögtön elnyerte a szemlélők tetszését, elismerését. Majd jött a Brüsszeli, melynek megnyitóját Botond nekem szánta, azonban munkahelyi teendőim miatt végül oda nem tudtam kiutazni, de ma itt vagyunk, még nagyobb buzgalommal, hiszen sehol másutt nem esik olyan jól a szemnek rácsodálkozni egy gyönyörű nőre, aki elvarázsol bennünket, büszkén, tisztán es őszintén ránk mosolyogva, hiszen tudjak, megtapasztalják a kiállított anyagról, hogy ERDÉLY EGY GYÖNYÖRÛ NŐ!

Molnos Zoltán

A kiállítás létrehozói: Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala

A kiállítás partnerei: HUN.IN.EU Alapítvány, Dávid Fotó