Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 22

Hogy milyen összefüggés van egy falkép, egy lábbeli, egy főkötő, egy stallum, egy hárfa, üvegfestmények vagy mozaikok, vagy éppenséggel betlehemek és pergamenek között, azt megtudhatjuk, ha kézbe vesszük az az Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencia 2023- ban megjelent, egy Róth Miksa mozaik részletével illusztrált fedőlapú kötetét, az ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 22. számát. A több mint két évtizede rendszeresen szervezett Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferenciák idején elhangzott előadások szerkesztett formában, ebben a rangos szakmai periodikában jelennek meg.
Bár füzetek alcím alatt fut a kiadvány, valójában egy terjedelmes – ez alkalommal 280 oldalas –, A4- es formátumú kiadványt vehetünk kézbe. Jelen szám összesen 11 tanulmányt tartalmaz magyar és német restaurátorok tollából, mindegyikük teljes román fordításban, rövidebb angol kivonatok kíséretében.
Galambos Éva, Heitler András, Bóna István restaurátorművészek és egyetemi docensek A jáki Szent György templom középkori falképeinek anyagvizsgálati eredményei, festéstechnikája és 2021–2022. évi restaurálása című tanulmányukban a templomépület történetiségét a korábbinál egyértelműbb megvilágításba helyező, a falképeknek a történeti periódusokhoz köthető változásait megmutató, újszerű és néha szokatlan helyreállítási módszerekről értekeznek felsorakoztatva a legújabb eredményeket a modern kutatóeszközök és stratégiák viszonylatában. Teszik ezt a korábbi (1896–1904; 1936–1937) restaurálási folyamatokkal párhuzamba állítva.
Várhegyi Zsuzsanna és Szabó Melinda, papírra-, bőrre- és szilikátra szakosodott restaurátorművészek 13. századi bőr lábbeli a szolnoki vár területéről – restaurálás, rekonstrukció című írásukban egy tőzeges, agyagos közegből előkerült lábbeli fennmaradt bőrdarabjainak kutatását, elemzését, restaurálásra való előkészítését, konzerválását, állapotfelmérését, anyagvizsgálatát, korabeli készítéstechnikájának meghatározását, majd a hiányok kiegészítése után a lábbeli rekonstrukciót mutatják be. Eredménye egy egységes esztétikai megjelenésű, a korabeli viselés nyomait megőrző kiállítható viseletdarab lett.
Sánta Sára, régi könyves könyvtáros és Tóth Zsuzsanna restaurátorművész Christoph von Scheurl, a német humanista diplomata könyvtárának kötetei az Országos Széchényi Könyvtárban című tanulmányukban az 1833-ban megvásárolt két itáliai reneszánsz, bükkfatáblás félbőrkötéses ősnyomtatvány elemzése során nyert művelődéstörténeti és könyvtörténeti szempontból is érdekes értékelését nyújtják.
Egervári Márta, Lengyel Boglárka restaurátorművészek és Zay Orsolya régész, történész tanulmányukban egy, a sztánai református templom felújítási munkálatai során egy sírból előkerült, fémfonalas, 16. századi hálós-főkötő feltárásáról, megmentéséről, aranyozott és ezüstfonalas boglárjainak, islogjainak tisztításáról, a textil lenyomatok vizsgálatáról és mindezek történeti keretbe való ágyazásáról írnak.
Gerdi Maierbacher-Legl, Ralf Buchholz, Christine Fiedler és Susanne Karius közlései és szakirodalmi források alapján, Kovács Petronella fa- és bútorrestauráló művész – az ISIS folyóirat szerkesztője – az erdélyi Reychmut segesvári mester műhelyéből kikerülő késő gótikus és kora reneszánsz kori, sor- és tömbminta intarziás tóbiási stallumok restaurálásáról közöl tanulmányt. Megtalálásuk, elszállításuk, szilárdításuk, betétek, intarziák és festett rétegek megkötése, a hiányzó részek 3D szkenner és CNC marógépek segítségével történő pótlása, esztétikai helyreállítása, a stallumok összeállítása és Medgyesre kerülése a nemzetközi összefogás dicsérete.
Perger Andrea restaurátorművész és Pásztor Emese művészettörténész a készülő, Az erdélyi oszmán- török szőnyegek adatbázisának a fontosságáról, a szakrestaurátorok munkájának elősegítéséről, az adatbázis szerkezetéről, az adatfelvételről és a jövőbeni feladatokról írnak.
Hidasi Zsolt, fa- és bútorrestaurátor művész egy különleges hangszer, a strasbourgi Sebastian Erard (1752–1831) által továbbfejlesztett, kettőspedálú hárfa restaurálásának menetét mutatja be zeneszerszám készítési, külföldi és erdélyi zenetörténeti adatokban is bővelkedő tanulmányában.
Az Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencia rendszeres és kedvelt előadója, az üvegművész és restaurátor Mester Éva, 170 éves elfelejtett üvegfestmények-ről tartott előadását öntötte szakcikkbe. A szabadkígyósi Szent Anna-kápolna és a Wenckheim-kripta együttesének építéstörténete – az üvegfestmények helyzete alcímet viseli írása, melyben talán a legrégebbi, Magyarországon készült, eredetiben fennmaradt vitrázsokat elemzi. A szakértő, kompozíciójukról, színalkalmazásról, anyaghasználatról, beépítési technikáról és az üvegablakok készítőiről ír.
Szintén gyakori előadónk, Kürtösi Brigitta Mária, festményrestaurátor-művész a Korábbi beavatkozások láthatatlan kockázatai-ról. A Budapest-Fasori Evangélikus templom homlokzatát díszítő Róth Miksa mozaik újra restaurálásá-ról ír a restaurátori etika, a reverzibilitás, az „újrarestaurálhatóság”, „újrakezelhetőség” szellemében. A gyors és közvetlen, sürgősségi beavatkozások, a kutatás, a helyszíni ideiglenes rögzítés fontosságáról, a leválasztásról, illetve rekonstrukcióról, kiegészítésekről.
Kovács Petronella, Fodor Máriával, szintén fa- és bútorrestaurátor-művésszel a Balaton-környéki [Kéthely, Balatonberény, Mesztegnyő, Vörs] bábtáncoltató betlehemek restaurálását mutatják be egy alaposan dokumentált, néprajzi beágyazottságú írásban.
A tanulmánykötet utolsó írásában Orosz Katalin és Várhegyi Zsuzsanna papír- és bőrrestaurátor- művészek Biokodikológia. Pergamen dokumentumok anyagvizsgálati módszerei és a belőlük nyerhető információk című írásukban a minimális beavatkozás, a roncsolásmentes anyagvizsgálat, a minél kevesebb vegyszerhasználat elméletét követő, új mintavételi eljárások, korábbi restaurálási folyamatok hatáselemzésének szükségességéről értekeznek annak reményében, hogy a pergamen, mint egyfajta időkapszulaként maradjon az utókorra.
Az ISIS sorozat mindenkori olvasószerkesztője Kovács Petronella, a tanulmányokat Galambos Éva, Guttmann Márta, Kissné Bendefy Márta, Kovács Petronella, Madas Edit, Várfalvi Andrea lektorálták, a szövegek román fordítása Guttmann Márta, Márton Krisztina, Rauca-Bencze Fruzsina, Rigán Lóránd, Szász Erzsébet, Diana Varga munkája, a román szövegek átolvasásában közreműködött Cristina Carșote, Ioana Cova, Guttmann Márta, Cristi Ispas, Adrian Rauca, Rauca- Bencze Fruzsina, Iulia Teodorescu, Diana Varga. Az angol összefoglalók egyes szerzők mellett Hidasi Zsolt, Juhász Anna, Pokoly Judit és Szabó Hajnalka munkáját dicsérik. A tetszetős borítót, amelyen a Budapest-Fasori Evangélikus templom Róth Miksa mozaikjának rekonstruált részlete látható, Biró Gábor tervezte.
A kiadvány megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Képzőművészeti Egyetem támogatta. A kötet megjelentetésében oroszlánrészt vállaló szakmai együttműködő partnerek: a Magyar Néprajzi Társaság és a Néprajzi Múzeum.

Róth András Lajos
történész, nyugalmazott muzeológus