A LUSTRA 2024\1-es számának megjelenését a Haáz Rezső Múzeum sikeres pályázatai által a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatta!

A Lustra 2024. évi első számának borítójára Spanyár Pál önarcképe került, nem véletlenül. A 150 éve, 1874-ben Felvidéken született, de 1899-től Székelyudvarhelyen élő, tanító és alkotó képzőművész életművéről két cikkben is olvashatunk. Az első szerző, Lőrincz Ildikó, a Haáz Rezső Múzeum művészettörténész munkatársa, a székelyudvarhelyi képzőművészet 20. század eleji fejlődésébe ágyazva beszél Spanyár életéről és művészetéről. A második cikkben Róth András Lajos A karikaturista Spanyár Pál cím alatt a művész által a Zászlónk című keresztény szépirodalmi képes ifjúsági folyóiratban közzétett nevelő célzatú kisgrafikákról ír. A Kronográf rovat egy igen érdekes cikkel indul. Veres Péter székelyudvarhelyi templomok tájolásáról ír, pontosabban az épületeknek olyan irányú elhelyezéséről, ami az év bizonyos napján a felkelő nap irányába mutat. A Jézus-kápolna, az egykori vártemplom, a ferences templom, a belvárosi református templom és a Szent Miklós-plébániatemplom a szerző által vizsgált épületek. Nyárádi Zsolt régész ez alkalommal a kadicsfalvi Török udvarházról ad közre egy 1771-ben keltezett összeírást, természetesen a Török családra vonatkozó adatok és az udvarház környékén végzett régészeti felmérések eredményeinek kíséretében. Szász Hunor Udvarhely városának nemesi és polgári rendű lakosai közötti, 17–18. századi feszültségekre koncentrál egy alaposan adatolt tanulmány keretében. A Kronográf rovat utolsó cikkében Kolumbán Zsuzsánna a székelyudvarhelyi református kollégium 19. század végi, 20. század eleji néhány gondnokáról közöl életrajzi adatokat fényképek kíséretében. Bicsok Zoltán, lapunk szinte állandó szerzője, a csíkszeredai levéltár munkatársa ezúttal a Román Munkáspárt Csík rajoni bizottságának iratait mutatja be. A Glossza rovatban Muckenhaupt Erzsébet a 2023-ban Gyergyószentmiklóson megjelent, A gyergyói Szent-Miklós templom kincsei című, Bernád Rita-Magdolna tollából született, helytörténeti hiányt pótló kötetet mutatja be. A lap utolsó rovatába két cikk került. Csortán Tünde, a Haáz Rezső Múzeum restaurátora egy munkáját, a 18. század eleji, gyergyószentmiklósi Fájdalmas Szűzanya szobor restaurálásának munkafolyamatát mutatja be, a kívülálló érdeklődők által is követhető módon. Ugyancsak a Mesterjegy rovatba került Gál Hunor Adatok az orgonaépítő mátisfalvi Szőcs Sámuel és fia 19. századi munkásságához című cikke, melyben az orgonaépítő mester munkásságára és az általa épített orgonákra vonatkozóan találunk friss levéltári adatokat, néhány, még használatban lévő orgonáról készült fénykép kíséretében.

Kolumbán Zsuzsánna