Helytörténeti jelentőségű tárgyegyüttes megvásárlása gyűjteménygyarapítás céljából

Az udvarhelyszéki gyűjtőkörrel rendelkező Haáz Rezső Múzeum kiemelt feladata és kulturális küldetése mindazon történelmi és helytörténeti jelentőségű tárgyak felkutatása, begyűjtése, megőrzése és tanulmányozása, amelyek e mikrórégió kulturális örökségét képezik vagy annak jobb megértéséhez és rekonstruálásához szolgáltatnak tudományos adatokat. A múzeum ezen tevékenysége nem öncélú, nem elefántcsonttoronyba zárt, elszigetelt kutatói adatgyűjtés, hanem tudományos előzménye és feltétele egy olyan kulturális és edukatív szolgáltatásnak, amely szakmailag megalapozott, de ugyanakkor széles körben értelmezhető, élvezhető és befogadható a szűkebben vett helyi, de a tágabban értelmezett országos, sőt kárpát- medencei látogatóközönség számára is. Intézményünk ezen kulturális és ismeretterjesztő szolgáltatása, amely elsősorban kiállításokban, de tudományos-népszerűsítő kiadványokban, publikációkban, a nagyközönség vagy éppen a szűkebben vett szakma számára szervezett programokban, előadásokban, konferenciákban, múzeumpedagógiai foglalkozásokban realizálódik, a jelen pályázati támogatás által is elősegített gyűjteménygyarapítási lehetőségek által nyeri el azt a tudományos megalapozottságot és hátteret, amely a múzeum szakmai hitelét biztosítja.

A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiuma által biztosított keretösszegből olyan helytörténeti és erdélyi érdekeltségű tárgyegyüttest sikerült megvásárolnunk, amely a fent említett szempontrendszerbe illeszkedve tudományos alapossággal gazdagítja Udvarhelyszék múltjával és kultúrájával kapcsolatos ismereteinket. A szóban forgó gyűjteménygyarapítás első hasznosulása tudományos, muzeológiai szinten jelentkezik. Az újonnan beszerzett tárgyegyüttest tárgytípusok, majd kronológia alapján csoportosítva és rendezve bevezettük a szakleltárakba, majd a tárgyfotózást követően gyűjteményi adatbázisban rögzítettünk minden muzeológialag és történeti szempontból releváns adatot. Ezen lépéseknek köszönhetően kutathatóvá vált az anyag a külső érdeklődők számára is, hiszen a digitális adatbázisokhoz való hozzáférést, kérésre, minden kutató számára biztosítjuk.

Tételesen megvizsgálva a pályázati támogatás által megvásárlásra kerülő tárgyegyüttest, a kezdeti elképzeléshez hűen, a következő öt tárgytípusban sikerült jelentős műtárgyakat vásárolnunk: képeslapok, történelmi dokumentumok, családtörténethez kötődő tárgyi hagyaték, régi fényképek és numizmatikai emlékek.

1. Képeslapok. A régi képes levelezőlap egy komplex történelmi forrást jelent. Fontos adatokat hordoz az általa megjelenített táj, város- vagy életkép, a kiadó cég vagy magánszemély kiléte, a kiadás, postai bélyegző és üzenet datálása, maga az üzenet, valamint a feladó és a címzett személye.

Korszakolási szempontból két fő csoportra oszthatjuk a megvásárolt képeslapokat: 16 db levelezőlap az Osztrák-Magyar Monarchia korából (1899–1918 között), valamint 38 db az interbellicum időszakából (1923–1939). Ezek mellett egy 1944-es és egy 1960-as évekből származó, várostörténeti szempontból adatot és emléket hordozó képeslapra is szert tettünk. Képeslapgyűjteményünk a kulturális szolgáltatás szempontjából két irányban hasznosul: folytatását tervezzük a 2021-ben kiadott képeslapkatalógusnak (Székelyudvarhelyi képeslapok az Osztárk-Magyar Monarcsia korából), összegyűjtve, rendszerezve és elemezve az 1920–1944 közötti, Székelyudvarhelyre vonatkozó képeslaptípusokat. Katalógusaink nemcsak a képeslapgyűjtők számára jelentenek hasznos fogódzót, hanem az érdeklődők szélesebb köre számára is újat vagy újszerűt nyújtanak Székelyudvarhely várostörténetét illetően.

A város és Udvarhelyszék történetére vonatkozóan számos új adattal szolgálnak a megvásárolt képeslapok: a dualizmus időszakából származó lapok közül 7 db a zetelaki Szabó családhoz kötődik. E család tárgyi és szellemi hagyatékát kiemelt figyelemmel kíséri múzeumunk, ugyanis amellett, hogy a szék és vármegye egyik kiemelkedő értelmiségi és nagybirtokos családjáról van szó, Haberstumpf Károly építész házassága révén Székelyudvarhely életében is jelentős szerepet játszott. A képeslapszerzemények másik fontos kulturális hasznosulása kiállítás formában valósul meg: 2023 márciusában képeslapkiállítást tervezünk a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeumban. A kiállítás hátteréül Székelyudvarhely és Pestszentlőrinc testvérvárosi kapcsolatából fakadó kulturális együttműködés szolgál. A képeslapkiállítás tartalmi alapját a már említett képeslapkatalógusunk, valamint a pályázat során megvásárolt új szerzemények képezik. A kiállítás célja Székelyudvarhely épített és polgári örökségének megismertetése testvérvárosunk érdeklődő közönségével.

2. Történelmi dokumentumok. A már említett szempontok alapján igyekeztünk olyan 18–19. századi levéltári jellegű dokumentumokat beszerezni, amelyek primér történelmi forrásként szolgálhatnak Udvarhelyszék és Udvarhely vármegye társadalom-, gazdaság-, család- és közigazgatástörténetéhez. E tárgytípus esetében is szempont volt, hogy a zetelaki Szabó családhoz kötődő források közgyűjteménybe kerüljenek. Így került megvásárlásra az utolsó zetelaki királybírót, Szabó Gergelyt érintő 5 db irat, de hasonlóan jelentős helytörténeti súllyal bír az az 1757-es elismervény, amelyet a zetelaki közösség állított ki bizonyos helyi birtokügyek kapcsán.

3. Családtörténethez kötődő tárgyi hagyaték. A korábban említett zetelaki Szabó család fennmaradt tárgyi hagyatékának egy kisebb töredékét is sikerült megvásárolni, kiegészítve ezáltal a családhoz kötődő tárgytípusokat (képeslap, dokumentum, fénykép) berendezési és használati tárgyakkal is. E tárgytípus egy 19–20. század fordulóján élő falusi nagybirtokos, értelmiségi, gyakorlatilag polgáriasodott család anyagi helyzetébe és ízlésvilágába nyújt betekintést. A 10 darabból álló tárgyegyüttes jellemző keresztmetszetét adja a falun élő, gazdálkodó nagybirtokos, de értelmiségi pályát is választó család tárgyi világának: a paraszti kultúrához kötődő kerámia butykos és kancsó mellett jól megfér a szecessziós, polgári ízlést tükröző kandeláber és kalamáris, a dohányzókészlet, vagy éppen az aragonitba foglalt asztali óra. E tárgyegyüttes adatgazdag kiegészítésként szolgálhat családtörténettel és/vagy anyagi kultúrával foglalkozó tudományos vagy éppen ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok számára, de autentikus műtárgyi kiegészítése lehet egy 19–20. századi udvarhelyszéki társadalmat érintő kiállításnak is.

4. Régi fényképek. Székelyudvarhely fotótörténete 1876-ra nyúlik vissza, amikor Ferenczy Lukács megnyitotta a város első „fényírdáját”. Az ezt követő évtizedekben a fotógráfia segítségével megörökítésre került Székelyudvarhely és környéke társadalmának keresztmetszete: kisvárosi polgárok, munkások, kézműves kisiparosok, tanárok, papok, lelkészek, orvosok, mérnökök, diákok, kereskedők, nagybirtokos nemesek, gazdálkodók és napszámosok egyaránt. A város gazdag fényképészeti hagyatéka már önmagában, a tárgytípus története szempontjából is felbecsülhetetlen értéket képvisel, de beszédes lenyomata a város társadalom-, gazdaság-, építészet-, sport- és kulturtörténetének is. A 36 db (egy kivételével mind dualizmuskori) fénykép értékes anyaga lehet majd fényképalbumoknak, várostörténeti forrása szakkönyveknek és tanulmányoknak, látványos kiegészítője a helyi tematikájú múzeumi kiállításoknak, segédeszköze ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő kiadványoknak vagy éppen didaktikai eszközként szolgálhat múzeumpedagógiai foglalkozásokon. 

A fényképek, más múzeumi műtárgytípushoz hasonlóan kutatható adatbázisba kerültek, amely segítségével mind az érdeklődő amatőrök, mind a szakmabeli kutatók számára könnyűszerrel tanulmányozhatóvá vált.

5. Numizmatikai emlékek. Annak ellenére, hogy Székelyudvarhely sosem volt pénzverőhely, így a város történetéhez közvetlen nem kötődnek numizmatikai emlékek, múzeumunk fontosnak tartja az Erdélyhez kötődő veretek felkutatását, begyűjtését, megőrzését és kulturális hasznosítását. Intézményünk gazdag numizmatikai anyagot örökölt a helyi református kollégium régiségtárából, amely a 20. század elején megszülető múzeum alapgyűjteményének részét képezte. Ennek a gyűjteménynek nemcsak a megőrzését, de gyarapítását is egyik fontos küldetésünknek tekintjük, hiszen Székelyudvarhely és Udvarhelyszék története a tágabb értelemben vett helytörténet, azaz Erdély történetének szerves részét képezi. A pályázat segítségével megvásárolt pénzérmék közül 13 db réz poltura (12 db II. Rákóczi Ferenc, 1 db Mária Terézia verete), 19 db pedig ezüst veret: Báthory Gábor és Bethlen Gábor által veretett garasok (és egy 24 krajcáros), valamint egy Mária Terézia által forgalomba bocsátott tizenöt krajcáros. A fent említett tárgytípusokhoz hasonlóan a leltárazást, fotózást és adatbázisolást követően e gyűjteményrész is kutathatóvá, megismerhetővé vált az érdeklődők és szakmai körök számára egyaránt. Numizmatikai gyűjteményünk jellegzetes darabjai, mint látványelemek, kiegészítések, installációk és enteriőrök részletei mindig helyet kapnak a megfelelő tematikájú kiállításainkban.

Amint azt részleteiben kifejtettük, az NKA Múzeumi Kollégiuma segítségével megvásárolt műtárgytípusok Székelyudvarhely, Udvarhelyszék, sőt Erdély kulturális örökségének értékes részét képezik. Megvásárlásuk tudományos, muzeológiai és közösségi szempontból is indokolt volt, hiszen nem csupán a múzeumi raktárak kincseit szaporítottuk ezáltal, hanem a folyamatosan zajló helytörténeti kutatások, projektek, kiadványok, készülő és távlatilag tervbe vett kiállítások fontos forrásaiként és anyagaiként szolgálnak.

Szász Hunor, történész\muzeológus