Huszadik alkalommal – ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek

Egy tapogatózó, de reményteljes kezdés után immár 20. alkalommal veheti kezébe az olvasó a Haáz Rezső Alapítvány és a Haáz Rezső Múzeum kezdeményezte konferenciasorozat évenkénti végeredményét, az ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek szakfolyóirat legújabb számát, mely a restaurálás különböző területein dolgozók részére nyújt tudományos és gyakorlati igényű információkat. A Károlyi Zita, Kovács Petronella alapító szerkesztők által indított folyóirat mára már egy megkerülhetetlen, sokak által írt és sokak által várt, a restaurálás elméleti, kivitelezési, anyaghasználati, technikai és etikai újdonságainak szellemében tárgyalt, a konferenciákon is bemutatott, közérdeklődésre is számító dolgozatot tartalmaz. Ezek, jó pár éve meg teljes fordításban, két nyelven (magyar, román) és angol nyelvű tartalmi kivonattal kerültek a széles szakmai társadalom érdeklődésének középpontjába. A lennebb felsorolt címek sok mindenről árulkodnak már előzetesen: bronz, falkép, fa, elefántcsont, papír, vászonkép, festékek, kovácsoltvas, kerámia…, az az mindegyiken fog az idő vasfoga. Mindegyik restaurálásra szorul, mindegyik más és más megközelítést, más és más felhasználási anyagot, más és más technikát, különböző szakmai eszközöket igényel. A szerzők száma a feladat nagyságára (a restaurátorképzésben és az adott tárgy restaurálásában résztvevők részfeladatainak megoszthatóságára), összetettségére is utalhat, a különböző egyedi munkafázisok bonyolultságára, vagy akár egy-egy személyhez kötődő kidolgozottságára…

Tóth Eszter – Soós Bence – Baranyai Emőke – Fazekas Annamária – Kovács Rebeka – Máté Julianna: Vaskori kocsiedény bronz kerekeinek restaurálása; Nemes Erika Tímea: A sepsikilyéni unitárius templom falképeinek festéstechnikája; Bóna István: Mi lesz a leválasztás után?; Morgós András – Sajó István – Minami Takeshi: Segesvár és Kőhalom környéki, 17–19. századi festett bútorok pigmentjenek roncsolásmentes vizsgálata hordozható röntgen fluoreszcens elemanalizátorral. Adalékok az auripigment-indigózöldhöz és alkotóihoz; Constantinescu Ecaterina – Lindner-Barth Katharina – Buda Andrei: Egy 18. századi barokk falitéka restaurálása; Szabóné Szilágyi Mária Emília: Az elefántagyar faragások kiegészítéséhez használt anyagok; Orosz Katalin – Várhegyi Zsuzsanna: Gélek alkalmazási lehetőségei a papír- és bőrrestaurálásban; Varga Judit: Egy könyvkötőmester által készített glóbuszasztal restaurálása; Rauca-Bencze Fruzsina: Melka Vince festmények a Kolozsvári Művészeti Múzeum örökségében. Esettanulmány: egy nagyméretű vászonkép restaurálása; Pál Szidónia: Neobarokk kovácsoltvas függőlámpa restaurálása; Focht Anna: Gorka Géza padlóváza restaurálása.

Ha figyelmesen olvassuk a cikkeket, rádöbbenhetünk a restaurálás folyamatát befolyásoló tényezőkre. A tárgyak történeti hátterének kibontása, állapotuk leírása, valamikori készítésük technikája, alkotó anyagaiknak és ezek egymásra hatásának megállapítása, a (nagy)műszeres vizsgálatok (Pl. pXRF elemanalízis, röntgenfotózás, színképelemzés) bonyolultsága, a tervezett helyreállítási, kiegészítési munkamenet megállapítása, a szakirodalom jelzéseinek és eredményeinek felhasználása, a szerzők/restaurátorok tapasztalatainak és vizsgálatainak összehangolása, a (fel)használt anyagok szerkezeti termékleírása (anyagmeghatározás), a helyszíni roncsolásmentes mintavétel biztosítása, az alkalmazott beavatkozás (hátrányok és korlátok, felmerült problémák) dokumentálása, a természetes és mesterséges kiegészítő anyagok és helyettesítők megtalálása, a legalkalmasabb oldó-, tisztító-, kezelőszerek és ragasztók kísérleti úton történő megtalálása... mind-mind, egy-egy újra életre kelő, múzeumainkban, kiállítótermeinkben újból méltó helyre találó műtárgy biztos hátterét alkotják. És mindezeken túl bennük van azoknak a lelke, tárgy- és szakmaszeretete, műértése, tárgyi tudása, művészettörténeti ismerete, akik empátiával vezérelt időt és energiát fektetnek a műtárgyak újraszületésébe.

Az ISIS ezen száma is, akárcsak az előzőeké nem születhetett volna meg Kovács Petronella DLA áldozatos főszerkesztői (úgy nyelvi, mint tartalmi) gondozása nélkül.

Görbe Katalin, Guttmann Márta, Kissné Bendefy Márta, Kovács Petronella, Orosz Katalin és Tóth Eszter mint lektorok, András Karola, András-Tövissi Júlia, Csortán Ferenc, Eke Zsuzsanna, Guttmann Márta, Márton Krisztina, Mayer Elga, Rauca-Bencze Fruzsina, Focht Anna, Kovács-Gorboi György, Morgós András, Pál Szidónia, Tóth Eszter és Varga Judit mint szakfordítók, Cristi Ispas, Olimpia Coman-Sipeanu, Szász Erzsébet, Horváth Kristóf Gábor és Dr. Priskin Gyula mint közreműködők tették lehetővé, a hagyományosan Bíró Gábor címlaptervével, a Haáz Rezső Múzeum gondozásában (felelős kiadó: Miklós Zoltán) és Kolumbán Zsuzsánna műszaki szerkesztésében, a Magyar Tudományos Akadémia és Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi és erkölcsi támogatásával az ISIS ezen legfrissebb számának megjelenését.