IMACSOKROK

Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményében

Imacsokrok, lelki csokrok: csoportok, közösségek vagy egyének bizonyos célok érdekében vagy konkrét (rászoruló, nehéz feladat előtt álló) személyért felajánlott imáiból – esetenként több száz imából –, jócselekedetből, erénygyakorlatból álló lelki természetű „csokor”. Az imacsokrokat gyakran szép képpel, illusztrációval, kézimunkával kísérve küldi lelki ajándék, köszöntő gyanánt.

Márton Áron (1896–1980)

Márton Áron 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. Az első világháborúban való részvétel után 1920-ban belépett a szemináriumba. 1924-ben pappá szentelték. Ditróban, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Verestoronyban, Nagyszebenben és Kolozsváron végzett lelkipásztori, hittanári és szerkesztői (Erdélyi Iskola) tevékenységét követően 1936-tól a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa lett, két évvel később pedig főesperes. 1938. december 24-én XI. Pius pápa kinevezte a Gyulafehérvári Egyházmegye püspökévé, 1939. február 12-án szentelte püspökké Andrea Cassulo nuncius Kolozsváron. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után az egyházmegyét két részre osztották. A püspök Gyulafehérváron maradt a szórvány dél-erdélyi részen, míg a többségében magyarlakta Észak-Erdély részére megalakult a Püspöki Helytartóság Kolozsvár székhellyel. 1939–1942 között szatmár-váradi, majd szatmári és váradi apostoli kormányzó is volt. 1944. május 18-án Észak-Erdélyben felemelte hangját a gettókba zárt zsidók védelme érdekében, felszólította a magyar hatóságokat, hogy vessenek véget az embertelen bánásmódnak.
A háború végén, mivel nem volt hajlandó aláírni egy olyan megállapodást, amely a katolikus egyházat alávetette volna az ateista rezsimnek, és mert támogatta a görög katolikus egyházat, 1949. június 21-én letartóztatták. 1951 augusztusában összeesküvésért és hazaárulásért tíz év börtönbüntetésre és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Büntetését 1955-ben felfüggesztették, két évig szabadon mozoghatott egyházmegyéjében. Bérmaútjain a hívek hatalmas lelkesedéssel fogadták. 1957 és 1967 közötti időszakban házi őrizetben tartották, a püspöki palotában, a székesegyházban és a palota udvarán tartózkodhatott. A Securitate 1956-tól haláláig folyamatosan lehallgatta.
Márton Áron 1980. szeptember 29-én hunyt el. A gyulafehérvári római katolikus székesegyház kriptájába temették, ahonnan 2016-ban exhumálták földi maradványait és felhozták a székesegyház déli mellékkápolnájába. A szentté avatási eljárás kezdeményezését 1992- től engedélyezte a Szentszék.