Ki mondaná, hogy e hely csatatér.
Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2109
Segesvár neve a Józef Bem és Alekszandr Nyikolajevics Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt 1849. július 31-i ütközet után válik jelképpé. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a „segesvári csata”, amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” –, a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során összemosódott a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Fehéregyháza egyszerű honvédtömegsírjából nemzeti gyászhely lett.
2018–2019-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és az ELTE Régészettudományi Intézete közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz, illetve magyar lövedék pontos helyét sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját – és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, a jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait, a cári katonai alakulatok mozgását a valós tereppontokon azonosítani. Ezzel rekonstruálhatóvá vált a csata egy döntő mozzanata, tisztázódtak az egymásnak ellentmondó visszaemlékezésekből ismert részletek.
Bár a csata három tömegsírjára ma nagy hagyományú zarándokhely, emlékmű és a fehéregyházi Petőfi Múzeum figyelmeztet, az ütközet tényleges helyszíne talán már csak pár évig lesz kutatható. A városból kitelepülők felparcellázzák a hajdani katonai tüzérállások helyszínét, csökken az erdős vagy csupán mezőgazdasági művelésbe vont terület. Egyre szűkebb az a tér és az az idő, amiben a valós történeti táj arculata rekonstruálható. A tárlat célja annak összefoglalása, hogyan alakítják át eddigi ismereteinket a csatatérkutatásból származó információk. Mit tehet hozzá a régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: milyen körülmények között halt meg Petőfi?
Kurátor: Kalla Zsuzsa, Polgár Balázs
Szakmai tanácsadó: Bódócs András, E. Csorba Csilla, Kalla Gábor, Kemény Krisztián
Koordináció: Szász Hunor
Látványterv és grafika: MANIER ART
Videómunka: Ruszthi Zsolt
A műtárgyak kölcsönzésért köszönetet mondunk a Maros Megyei Múzeumnak, a Székely Nemzeti Múzeumnak, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumnak és a Molnár István Múzeumnak