KÓS KÁROLY VILÁGA, 1912

KÓS KÁROLY VILÁGA, 1912
2014. március 14 – április 21.

Kós Károly (1883–1977) építész volt, grafikus, író, ideológus, politikus, intézményszervező és mezőgazdász, 20. századba oltott reneszánsz ember. Budapestet leszámítva Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön valósult meg a legtöbb épületterve, és legszebbikükben, a Székely Nemzeti Múzeum általa tervezett főépületében őrzik politikai írásait, de maga faragta dohányszelencéjét és szemüvegét is.
Munkássága előtti tisztelet jegyéül a Székely Nemzeti Múzeum és a Budapesti Fővárosi Levéltár KÓS KÁROLY VILÁGA, 1912 címmel rendezett kiállítást. A nagyszabású tárlat Kós Károly építészeti pályájának első hét évét és annak előzményeit, családi-baráti-kollegális kapcsolatait mint alkotói hátteret, valamint szűkebb és tágabb hazáját mutatja be, vagyis mindazt, ami alkotói egyéniségét formálta. Az 1912-es év meghatározó volt Kós Károly életében: ekkor döntött úgy, hogy Budapestről hazaköltözik Erdélybe, akkor fejezték be a budapesti állatkert főépületeit, a sztánai Varjúvárat és a Székely Nemzeti Múzeum épületét is. Ezt az időszakot mutatja be a kiállítás, Kós Károly fatornyait idéző installációkon. A tárlatot Anthony Gall és Fabó Beáta rendezte.
Talán lehetne Erdélyben erdélyi művészetet csinálni. Ez éppen Székelyföldről kiindulva volna nagyon egészséges. Hát kérem majd meglátjuk. (Kós Károly levele jegyesének, Balázs Idának, 1910. január 23.)