MALÉV, ferihegyi repülőtér, 18. kerület

Budapest 18. kerülete, Pestszentlőrinc – Pestszentimre lakói számára Magyarország Fővárosa, Budapest nemzetközi repülőtere egyszerre életérzés és igazodási pont. Munkahely és zajforrás, életünk meghatározója.
A repülőteret 1940-ben kezdték el építeni, a 2. világháború alatt katonai repülőtérként használták, és 1950-től, újjáépítése, illetve az 1942-ben megkezdett légiforgalmi épületet befejezése óta a magyar polgári repülés ikonikus központja, amely a „Ferihegyen” található. (Rövidítése BUD, és néhány éve a repülőtér Liszt Ferenc zeneszerző nevét viseli).
A repülőtér építésekor Pestszentlőrinc még önálló város volt Budapest mellett, éppen a repülőtér megnyitásakor, 1950-ben vált a főváros 18. kerületévé, a szomszédos Pestszentimre nagyközséggel összevonva. A repülőteret a fővárosból a kerület főútjain lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni, és a repülőtér miatt 1952-óta nálunk működik az Országos Meteorológiai Szolgálat Főobszervatóriuma.
Az 1-es terminál repülőgépet formázó épülete ma már műemlék. Megszületése óta a repülőtér jelentős bővülésen ment keresztül. Az 1980-as években átadták a 2. futópályát, az irányító központot és az új utasforgalmi épületet, a 2-es terminált. Az elmúlt évtizedekben utóbbit jelentősen megnövelték az egyre növekvő utasforgalomhoz igazodva.
A repülőtérnek saját tűzoltósága, és rendőrsége van. A személy- és teherforgalom mellett számos kiszolgáló cég, köztük repülőgépek karbantartására szolgáló műszaki bázis is működik területén.
A ferihegyi nemzetközi repülőtér a Malév székhelye volt, sőt a vállalat 1954-es megalapításától 1973-ig magát a repülőteret is üzemeltette.
A Malév, a magyar nemzeti légitársaság ma is fogalom, a nemzeti érzés egy darabkája. A jellegzetes arculat, a gépek festése, a formaruhák, a számtalan a vállalat arculatához illeszkedő és logójával díszített tárgy és dokumentum, reklámajándék és fedélzeti kellék 1-1 vagy több darabja még ma is megtalálható a legtöbb magyar otthonban.
A Malév, sok helyben élő munkahelye 2010-ben 2600 főt foglalkoztatott és járatain abban az évben 3 millió utas repült. A magyar polgári repülés leghosszabb ideig működő cége volt. Speciális képzettségű légiforgalmi személyzete, a hajózók: a pilóták és a légiutas-kísérők, vagy a földi személyzet tagjának lenni is életre szóló, meghatározó élmény a mai napig. 2012. február 3-án mindenki megdöbbenéssel fogadta a magyar légitársaság, a Malév csődjének hírét. A Tomory Lajos Múzeum elődje már a kezdetektől gyűjtötte a Malév és a repülőtér emlékeit, de a csőd után felhívásunkra nagyon sokan ajánlották fel tárgyaikat és dokumentumaikat. 2013 óta rendszeresen mutatjuk be ezt a légiforgalmi anyagot különféle kiállításokon. 2016 óta van kiállításunk a repülőtéri skanzen, az Aeropark területén, jelenleg az egyik géptestben. 2018-tól pedig a múzeum látványraktárában egész évben folyamatosan látható Malév anyag, de rendszeresen készítünk utazó és időszaki kiállításokat is.