Megjelent a LUSTRA

Megjelent a LUSTRA,

a Haáz Rezső Múzeum legújabb periodikája 

Üdvözlet az Olvasónak!

Ön a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum időszakos kiadványát tartja a kezében. Lapindításkor helyénvaló megfogalmazni a kezdeti elképzeléseket, kitűzött célokat, akár a várt eredményeket… A feladatok sorát talán a cím magyarázatával kezdhetnénk. Történelmi gyökerű szavunk különféle dolgokkal asszociálható. Gondolhatunk a rómaiaknál ötévente végrehajtott népszámlálásra és az azt követő áldozati szertartásokra, de akár a protestáns iskolák internátusaiban egykor végzett napi ellenőrzésre is. A székely történelem terén jártasabbak számára nem idegen a székely lustra kifejezés, mely a székely történelem sajátos forrását, a hadra köteles székelyekről a mustrák vagy hadiszemlék alkalmával összeállított összeírást jelöli. A székely lustrák összeállítását először Mátyás király rendelte el 1473-ban. Összeállításuk által a központi hatalom a szabad székely katonaelem felszámolódásának folyamatát igyekezett fékezni. A számbavétel katonai egységenként, külön fegyvernemenként vagy a települések sorrendjében történt a helyszínen. Jelentőségei közt említendő, hogy egyén és család számára rendi hovatartozás bizonyítékaként szolgált.

Amint a fentebbiekből kitűnik, választott címünk a székelység történelmével áll kapcsolatban, azonban ez nem korlátozza a kiadvány tartalmát. Jelen esetben a szó szemle, számbavétel értelmére helyezzük a hangsúlyt, és értjük ezalatt mindazon jeles dolgaink összeírását, melyek büszkén vállalható – idő-, tér- és témabeli korlátok nélküli – múltunk részét képezik, bírjanak azok akár anyagi, akár szellemi értelemben kisebb vagy nagyobb társadalmi, gazdasági, néprajzi, politikai vagy kulturális fontossággal.

Helyi és regionális értékeket felmutató, ám tágabb kitekintésű, a város és megye határain túl is érdeklődésre számot tartó, színvonalas lapot kívánunk olvasóink asztalára tenni. Tartalmában változatos lapot kínálunk, és bár a súlypont a történelemre, néprajzra, művészet- és művelődéstörténetre kerül, nem zárkózunk el más tudományágak művelőinek írásaitól. Célunk nem nagy lélegzetvételű kutatási jelentések közlése, hanem a tudományos ismeretterjesztés. Előnyben részesítjük a tudományos hátteret, a hitelességet, de az olvasmányosságot is.

A kutatás fortélyait ismerő szakemberek által írt cikkeket tematikájuk szerint rovatokba rendeztük. Több rovatot terveztünk, melyek a közölt cikkek függvényében jelentkeznek az egyes lapszámokon belül, tehát soruk nem tekinthető lezártnak. A Kronográf rovatcím általában a történelem, helytörténet tárgykörében íródott cikkeket rejti, az In situ rovat régészeti, a Perefernum néprajzi tematikájú cikkeknek ad helyet. A Mesterjegy épített örökségünkre, a műemlékvédelemre koncentrál. A kutatók az Ego sum rovatban mutatkozhatnak be, a Signum a művészek munkásságát ismerteti, a Literatus életrajzok és interjúk gyűjtőhelye. A könyvismertetők a Glossza rovatban jelentkeznek, a Fólióban könyvtári tékák, levéltári fondok bemutatásai kapnak helyet, a Sillabuszban adott témákra készült könyvészeteket közlünk. Az Almanach múzeumi programokra összpontosít stb.

A közölt cikkek által tudományos kutatások eredményeit igyekszünk általánosabb, érthető megfogalmazásban szélesebb olvasóközönség elé tárni, esetleg helyismereti érdekességekre hívjuk fel a figyelmet. Egyfajta űrt kívánunk betölteni, olyan jellegű írásoknak adunk helyet, melyek jellegük, rendeltetésük, a nekik szánt cél okán nem tudományos tanulmánykötetbe kívánkoznak, de nem lelik meg helyüket, olvasóközönségüket a napi vagy hetilapok oldalain sem. Reméljük, hogy a kiadványunk hasábjain megjelenő cikkekből az idő folyamán olyan adatbázis alakul ki, mely hozzájárul ahhoz, hogy a tudományos kutatások eredményei beépüljenek a társadalom kulturális értékeinek körébe.

Kolumbán Zsuzsánna