Megjelent a Lustra 2017. évi első száma

A Lustra 4. évfolyama dr. Miklós Zoltán visszatekintő vezércikkével indul, hiszen egy éve már, hogy a múzeum a Haberstumpf-villába költözött. Az új infrastruktúra pozitívan befolyásolja az intézet fejlődési lehetőségeit, melyet bizonyítanak többek közt az elmúlt év kiállításai, különféle rendezvényei. Nem maradt kutatás és következésképpen bemutatás nélkül a villa és egykori lakóinak története sem. Az első eredményekkel Szász Hunor Adatok a Haberstumpf család történetéhez című cikke által ismerkedhetnek meg az érdeklődők; az összegzést dokumentumértékű felvételek egészítik ki.

A Kronográf rovat nem kizárólag udvarhelyi témákra koncentrál. Helyet kapott a székelykeresztúri múzeum munkatársának, Sándor-Zsigmond Ibolyának a székelykeresztúri Jaeger-féle patikáról írt átfogó és gazdagon illusztrált cikke, továbbá Sashalmi Fekete Tamás Keleti típusú viseletek a 14–16. században című írása. Az utóbbi a Magyar Királyságban, azon belül Erdélyben és Székelyföldön élt középkori harcosok viseletéről, fegyverzetéről, páncélzatáról értekezik. Mihály János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa „Az kinek ezüstportékája volt, volt annak pénze” cím alatt 17. századi udvarhelyszéki peres iratok alapján az ezüstből készült tárgyak „értékéről” közöl számos érdekes adatot.

A Signum rovatban Berze Imre Madaras Péter székelyföldi szobrászművészt és Szív- Mag című munkáját mutatja be, mely a III. Lih Pao Nemzetközi Szobrászati Biennálén első díjat nyert 2016-ban. Az alkotást a múzeumlátogatók 2016. május–szeptemberben láthatták Udvarhelyen kiállítva, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményéből rendezett kiállításon. A Fólió rovatban a csíkszeredai levéltár munkatársa, Bicsok Zoltán ezúttal Gyergyószentmiklós város levéltárának bemutatására vállalkozott, melyet a következő számban folytat. Dr. Gidó Csaba történész forrásközlése által a Nagy Háború rovatban ezúttal a székelypálfalvi háborús események elevenednek meg előttünk.

A Glossza két kötetbemutatónak ad helyet. Róth András Lajos, a múzeum Tudományos Könyvtárának őre A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567–1953) című forrásgyűjteményt ismerteti, mely Budapesten, Landauer Attila szerkesztésében jelent meg 2016-ban. Dr. Sófalvi András régész-történész Hubert Rossel Transylvanie – Les églises fortifi ées du pays des Sicules kötetére hívja fel a figyelmet. A francia nyelven írt munka a frankofón olvasóközönséggel ismereti meg a székelyföldi templomerősségeket. Ugyancsak Sófalvi Andrástól olvashatjuk az In situ rovatban a Bodza vára és a havasalföldi Székely megye. Adalékok a székelyek határvédelméhez és a havasokon túli tevékenységéhez című cikket. Nyárádi Zsolt régész ezúttal az udvarhelyi vár árkából 2011-ben előkerült késő középkori saru maradványairól ír. Cikke által többek közt betekintést nyerhetünk a lelet restaurálásának folyamatába, ugyanakkor számos érdekes adattal gazdagodunk általában a késő középkori lábbeli viselet tekintetében. A folyóirat 4. évfolyamának kiadási költségeit a Bethlen Gábor Alap támogatja.

Kolumbán Zsuzsánna