Megjelent a Lustra 2017. évi második száma

A Lustra negyedik évfolyamának második száma dr. Sófalvi András „Régészet a tudománynap fókuszában” című vezércikkével indul, melyben a múzeum régész- történésze a Magyar Tudomány Napja alkalmából Székelyudvarhelyen november 11- én tartott régészeti konferencia kapcsán többek közt a székelyföldi régészek igen színes kutatói tevékenységére hívja fel a figyelmet. A helytörténeti cikkeket tömörítő Kronográf rovatban ez alkalommal négy írást találhat az érdeklődő olvasó. Mihály János a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt lövétei templom falazatában talált, másodlagosan beillesztett, faképtöredékeket tartalmazó faragott kövekről, Kolumbán- Antal József Újszékely település neve kapcsán Udvarhelyszék települési szerkezetének kialakulásáról, Sándor-Zsigmond Ibolya a keresztúri vajgyár 80 éves évfordulója alkalmával a Keresztúr vidéki tejfeldolgozás múltjáról, Róth András Lajos pedig székelyudvarhelyi cégek fejléces számláiról közöl gazdagon illusztrált cikket. A Mesterjegy rovatban Veres Péter a székelyudvarhelyi Városháza Szent István terméhez tartozó előcsarnok főbejáratát díszítő, Udvarhely vármegye címerét tartalmazó tondókra hívja fel a figyelmet. Bicsok Zoltán csíkszeredai levéltáros folyatatja az előző számban megkezdett, Gyergyószentmiklós város levéltárát bemutató cikkét, forrásrészletekkel, illetve a város utcaneveit áttekintő táblázattal gazdagítva a közölt tudnivalókat. Nyárádi Zsolt régész ez alkalommal forrásközléssel jelentkezik: egy 1726-ból való, az Ugron család székelykeresztúri birtokaira vonatkozó összeírást ad közre, természetesen alapos birtoktörténeti felvezetőt követően. A régészeti tárgyú In situ rovatban két cikk kapott helyet. A Puskás József tollából született cikk által a Budvárról származó késő bronzkori leletekkel ismerkedhetünk meg. Daróczi-Szabó Márta és László, valamint Sófalvi András szerzőtársakként a Kadicsfalvi-réten feltárt vizigót településen előkerült állatcsont- leletek archaeozoológiai vizsgálatának eredményeit összegzik, melyek jelentősen bővítik tudásunkat a gótok állattartásával és állathasznosításával kapcsolatban. A lapszám néprajzi tárgyú cikkében Miklós Zoltán a korondi Páll család tagjainak életútja, tevékenység mentén a korondi mázas kerámia meghonosodásának folyamatára, az ún. mintakövető termelői stratégia kirajzolódásra és sikerességére figyel. A lapszám három kiadvány bemutatásának is helyet ad: Gidó Csaba a zabolai Pozsony Ferenc (1893–1978) tüzér frontról írt leveleit közreadó, „Üzenet a frontról” című kiadványra (Szentendre, 2016), Kolumbán Zsuzsánna az Areopolisz történelmi és társadalomtudományi kutatócsoport 16. évkönyvére (Székelyudvarhely, 2017), Kinda István pedig a „Hagyományos népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken” (Háromszék Vármegye Kiadó, 2017) című kötetre hívja fel a figyelmet.

A folyóirat 4. évfolyamának kiadási költségeit a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Kolumbán Zsuzsánna