Megjelent a LUSTRA második félévi száma

Megjelent a LUSTRA második félévi száma 

A folyóirat új lapszáma nyolc rovatba szedve összesen 14 cikket tartalmaz. Az első rovat a néprajzi tárgyú Perefernum, amelyben ez alkalommal Pozsony Ferenc székely kürtőskalácsról írt cikke kapott helyet. Az érdeklődők a kürtőskalács magyar nyelvterületen való elterjedéséről, eredetéről és párhuzamairól olvashatnak, de nem maradtak ki a cikkből a kiemelt magyar nemzeti értékké nyilvánításához kapcsolódó információk sem.

A helytörténeti rovatba (Kronográf) ez alkalommal hat cikk került. Veres Péter az 1591 őszén Székelyudvarhely felett is látható északi fényről, Hermann Gusztáv Mihály a szellemi műveltségről a középkori Székelyföldön közöl érdekes tudnivalókat. A szerzők közül kettő, Ráduly János és Mihály János rovásírással kapcsolatos témát boncolgat. Ráduly János a székelyudvarhelyi várban 2015-ben előkerült téglatöredéken található írásjeleket értelmezi, Mihály János pedig a vásárhelyi Teleki Tékában Dankanits Ádám által ezelőtt 45 évvel felfedezett székely betűkkel írt nyelvemlék keletkezési helyét tisztázza. A Kronográf rovatban két cikk foglalkozik Székelykeresztúrral. Sándor-Zsigmond Ibolya, a keresztúri múzeum munkatársa a székelykeresztúri szőlőművelés és bortermelés írásos dokumentumait mutatja be. Cikke elején felhívja a figyelmet a Molnár István Múzeum által 2016-ra tervezett agrártörténeti kiállításra, melyre alkalmat a keresztúri Hegyközség 110 éves évfordulója ad. Miklósi Attila a kiegyezés korára vonatkozóan keresztúri gazdaságtörténeti adatokat közöl.

Az In situ címet viselő régészeti tárgyú rovatban folytatódik Nyárádi Zsolt Székelyudvarhely egykori Felső Piacteréről (ma Márton Áron tér) és az ott folytatott régészeti feltárásokról írt cikke. Ez alkalommal egy 17. század közepi cserepes kályha kerül bemutatásra az ásatások során talált elemek alapján. A cikk illusztrációs anyagát a feltárt kályha elméleti rekonstrukciója gazdagítja.

A Glossza rovatban P. Buzogány Árpád tollából két kötet ismertetését olvashatjuk: Ráduly János Õstörténet és rovásírás, illetve Szolláth Hunor Szovátai történetek című kötete került bemutatásra. A nagy háború rovatban Gidó Csaba folytatja az első világháború eseményeinek követését. Ez alkalommal a hangsúly a hátországra, az otthon maradottak nehézségeire esik. A Fólióban folyatódik a csíkszeredai levéltáros-történész, Bicsok Zoltán cikksorozata, mely a székelykeresztúri múzeumnak a Román Nemzeti Levéltár csíkszeredai hivatalában őrzött pecsétgyűjteményét ismerteti.

Ismét jelentkezik a Mesterjegy rovat. Ez alkalommal Gyöngyössy János A vélhető valóság nyomában című írását olvashatjuk a történeti grafika rendeltetéséről. Ennek kapcsán az olaszteleki Daniel-kastély grafikai rekonstrukciói kerülnek bemutatásra.

A Signum rovat a neves székelyudvarhelyi festőművészről, Szabó Jánosról írt cikknek ad helyet. A szerző Oláh-Gál Róbert. A cikket a Magyar Nemzeti Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum segítségével néhány kevésbé ismert Szabó János alkotással illusztráltuk.

A Lustra második évfolyamának kiadási költségeit a Bethlen Gábor Alap támogatja.

Kolumbán Zsuzsánna