Numizmatika gyűjtemény

A régi pénzérmék és bankjegyek gyűjteményének alapja – a helytörténeti és fegyveranyaghoz hasonlóan – a székelyudvarhelyi Református Kollégium 18–19. századi régiségtárából maradt fenn. Ebben az időszakban egyre növekvő figyelmet szenteltek a szemléltető oktatásnak, ezért a közép- és felsőszintű tanügyi intézmények tudatosan gyűjtötték és vásárolták a régi pénzérméket, amelyeket a történelem, irodalom és művészeti órákon hasznosítottak. A numizmatikai anyag is ilyen „élő” gyűjtemény volt, amelyet a diákok kezébe adtak, a tanórákon szemléltető, didaktikai eszközként használtak. Ezen korai gyűjtemény főként ókori, középkori és fejedelemségkori (16–17. század) darabokból állt, amelyek később 18–20. századi érmékkel gazdagodtak.
Az 1848–1849-es szabadságharc és polgárháború során a korai gyűjtemény nagy mértékben károsodott, mivel a várost megszálló román, szász és császári csapatok kirabolták és feldúlták az iskolát és szertárát. A tragikus esemény után azonban folytatódott a gyűjtemény gyarapítása. A Kollégium pénzgyűjteménye 1868-ban egy jelentős adománnyal gazdagodott. Fekete Sámuel udvari tanácsos, a Magyar Történelmi Társulat egyik alapítótagja egy több száz tételnyi ókori (római, görög), középkori (Árpád-kori, vegyesházi királyok korabeli), valamint kora újkori és újkori (Habsburg-kor, reformkor) érmegyűjteményt adományozott az iskolának. Sajnos a későbbi háborús időszakok során a bevonuló román és szovjet csapatok ezt a numizmatikai anyagot is jelentős mértékben megkárosították. Haáz Rezső, majd Ferenczi Géza vezetése alatt a létrejövő városi múzeum igyekezett a pénzgyűjteményt is rendezni és bővíteni. A gyarapítás és rendezés napjainkig zajlik főként adományok, de célirányos vásárlások révén is.
A gyűjtemény az ókori görög és hellenisztikus érméktől egészen napjainkig minden történelmi korszakot lefed. Az ókori pénzeket és néhány tucat külföldi érmét és bankjegyet leszámítva az anyag túlnyomó részét az erdélyi vagy Erdélyhez köthető, magyarországi és román veretek képezik.
Az ókori érmék közül kiemelkednek az athéni és római érmék. Utóbbiak közül nem csak császári pénzekkel, hanem köztársaságkori veretekkel is rendelkezünk.
A gyűjtemény legértékesebb részét a 27 db arany- és több száz ezüstveret alkotja. Aranyvereteink: 5 db hellenisztikus (ebből 3 db Koson), III. Alexandros (Nagy Sándor), Theodosius császár denariusa, Iustinianus, Anastasius, Leó, Zénó, Markianos, Hérakleios bizánci császárok érméi, Hunyadi Mátyás (2 db), II. Mátyás magyar, II. Rudolf osztrák, I. Apafi Mihály, Mária Terézia magyarországi, Mária Terézia és II. József osztrák-németalföldi forgalmipénze, VI. Károly regensburgi dukátja, II. József vitézségi érdemérme (kitüntetés), II. Ferenc József (3 db) emlékérem, valamint egy db azonosítatlan középkori érme.
Az ezüstveretek közül az erdélyi fejedelmi érmék emelkednek ki, közülük is a négyszögű csegelyek. A legtöbb és legértékesebb erdélyi darab János Zsigmond, Báthory István, Báthory Zsigmond, Báthory Gábor, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György, valamint I. Apafi Mihály fejedelemtől származik. A Habsburg-korszak is gazdagon reprezentált a gyűjteményben, amelyben számos I. Lipót, III. Károly, Mária Terézia, II. József és I. Ferenc által kiadott veret megtalálható. Kisebb számban ugyan, de az Erdélyi Fejedelemség Habsburg-időszakából rendelkezünk még I. József, II. Lipót és V. Ferdinánd érmével is. Az ezüst veretek értékes darabjait teszik ki a Habsburg-korszak néhány magyar koronázási emlékérméje, a gyulafehérvári erőd építésére, a reformáció 300 éves évfordulójára, Deák Ferenc tiszteletére, valamint I. Ferenc József koronázására és a kiegyezés emlékére kiadott érmék.
Ugyan nem ezüst veretek, de történelmi jelentőségűek II. Rákóczi Ferenc erdélyi és vezérlő fejedelmi réz polturái is, amelyekből néhány darab gyűjteményünkben is megtalálható. Bankjegygyűjteményünk a 19–21. század közötti időszakot fedi le, amelyek közül elsősorban az 1848–1849-es korszak magyar bankóit, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia koronáit kell kiemelnünk.
A román veretek közül kiemelkedőek a Hohenzollern–Sigmaringen-dinasztia 19–20. századi fejedelmi és királyi ezüst pénzérméi.
A külföldi veretek közül a 16–17. századi lengyel királyi (Jagelló-dinasztia) érmék vannak többségben. Mellettük jelentős számú Német-római birodalmi császári érme, illetve kisebb-nagyobb hercegségek, fejedelemségek és grófságok pénzei találhatóak meg. Alacsony számban ugyan, de a gyűjtemény rendelkezik még olasz, francia, angol, orosz, spanyol, svéd, amerikai, közel- és távol-leketi pénzekkel is.
A numizmatikai gyűjtemény 2025 végén összesen 4169 tételből állt.