Példaértékű adomány
A közintézmények gyűjteménygyarapításának egyik dicséretes módja, amikor felajánlások révén válnak műtárgyak közkinccsé, tükrözve ezáltal művészetpártoló magánszemélyek gyűjtőszenvedélyét és egyben meggyőződésüket, hogy a múzeumi vagy képtári letétek garanciát jelentenek a következő generációk látogatói számára is. Egy hasonló adományozási gesztusról számolhatunk be, illetve mondunk köszönetet nagyvonalú Adományozónknak a múzeumunknak felajánlott műtárgyakért!
Az alkotások jelentős művészeti és történeti értéket képviselnek, és gazdagítják intézményünk képzőművészeti gyűjteményét. A képtár állományának ilyenszerű bővítése hozzájárul ahhoz, hogy gyűjteményünk teljesebb képet adjon régiónk képzőművészeti múltjáról, és segítse ezen értékek megőrzését a jövő generációi számára is.
Az adományozott műtárgyak:
Orbán József: Petőfi Sándor – bronz mellszobor másolata azért jelentős adomány, mert a magyar irodalom költőóriásáról eddig nem volt mellszobor a gyűjteményünkben, csak emlékplakett és portréfestmény. És hiányzott a gyűjteményből Orbán József (1901–1974) szobrászművész plasztikai kézjegye is.
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium épülete előtt látható Márton Áron mellszobor alkotója, Bodó Levente. Az általa készített Márton Áron bronzplakett másolata a székelyudvarhelyi gyűjteményben fontos dokumentuma a szentegyházi szobrászművész munkásságának.
Székelyudvarhely városcímerét megjelenítő ismeretlen szerző által készített dombormű bronzöntvény másolata is értékes adomány, ugyanis a második világháborút követő hatalomváltáskor a városi címereket jórészt eltüntették, és nagyon kevés másolat maradt fenn ezekből.
A Haáz Ferenc Rezső bronzszobor eredetije az 1876 óta folyamatosan működő Kováts- fényképészetnél maradt fenn. A néprajzos, festőművész, grafikus és múzeumalapító Haáz Ferenc Rezső (1883–1958) kevés szobrot készített, ez az álló helyzetben megörökített kopjafát faragó székely legényt ábrázoló bronz-másolat az ő szerteágazó munkásságának állít emléket.
A székelyudvarhelyi Vasszékely-szobor része az erdélyi értékek tárának, így az ismeretlen szerzőtől származó kisméretű bronz dombormű másolata egyfajta mementó az 1917-ben felállított egykori szoborra. A Székelyudvarhely központjában álló szobor első változatát fából még 1917-ben leplezték le, amellyel a 82. székely gyalogezred hősi halottjainak állítottak emléket. 1919-ben az eredeti szobrot leverték, 2000. március 15-én avatták újra, az immár bronzból készült Vasszékelyt a Patkóban, alig száz méterre eredeti helyétől. Viszont az 1917-ben állított Vasszékely korabeli szobor utóéletéhez tartozik, hogy arról Gálát Lajos plakettet készített. A dombormű alkotója nem tartozott az ismert művészek közé. Mindössze annyi tudható róla, hogy 1897 és 1899 között iparművészeti iskolát végzett Budapesten. Egyetlen ismert alkotása a szóban forgó plakett, amelynek létezik jelvény változata is. A dombormű mérete alapján feltételezhető, hogy a mostani adomány Gálát Lajos műve alapján készült másolat.
A szovátai képzőművész, Kuti Dénes 1977-es keltezésű festménye az alkotó korai abszurd realista időszakában készült mű, amelyet a sóvidéki táj ihlett. A Képtár gyűjteményében mindeddig nem volt Kuti Dénes-mű, ez az adomány ezért is igencsak jelentős.
Bordi András (1905–1989) Fehér galléros leány című akvarell festménye számunkra egyedinek számít, mivel a marosvásárhelyi művészeti líceum egykori tanárától sem volt egyetlen mű sem a Képtárban. Ez a festmény azért is különleges, mivel Bordi dedikálása szerepel rajta a jobb alsó sarkában, ugyanis Gámentzy Zoltánnak, egykori tanítványának ajánlotta művét.
A műtárgyak átvételéről a szükséges dokumentáció elkészült, és gondoskodunk azok szakszerű nyilvántartásáról, megőrzéséről és – lehetőség szerint – kiállításokon való bemutatásáról. Még egyszer köszönjük Adományozónk nagylelkű felajánlását.