Rovásírásos tégla a Székelytámadt várból
Előkerülés időpontja: 2015. július 21
Helyszíne és rétegtani kontextusa: 6. szelvény, a Bánffy-bástyához vezető lejárat 18. század végi – 19. századi záróleletekkel datált feltöltése (épületbontásból származó sárgásszürke, apró köves, habarcsos, téglatörmelékes réteg)
A tégla paraméterei: töredékes állapotú, a rovásjelekkel ellátott felület hossza: 12,5 cm, szélessége: 8,5 cm, a tégla vastagsága: 4,5-5 cm
A tégla pelyvás soványítású, jól kiégetett, felszínén habarcsnyomok láthatók.
A rovásjeleket égetés előtt karcolták bele az agyagba.
A leletkontextus és a tégla paraméterei alapján elég biztosan megállapítható, hogy a rovásfeliratos tégla a vár belső területéről került felfedezési helyére, nagy valószínűséggel egy épület bontásából. (A feltárt rétegben több század leletei keveredtek, tehát csak azt tudtuk megállapítani a záróleletek alapján, hogy a tégla mikor került megtalálási helyére.)
Azt már aligha tudjuk biztosan megmondani, hogy a vár melyik részének/épületének volt alkotóeleme a tégla.
Mint ahogy azt sem, hogy itt funkciójának megfelelő helyzetben, azaz látható felirattal volt elhelyezve, vagy egyszerű falazótéglaként, ugyancsak másodlagos felhasználásban.
Nem valószínű, hogy megállapítható lesz, hogy hol készült a tégla. Megjegyzendő, hogy az eddigi régészeti feltárások során nem került felszínre téglaégető kemence a várban. Azaz nem állíthatjuk egyelőre biztosan azt sem, hogy a téglát a várban vetették és ott is égették ki.
A számos kérdőjel egyáltalán nem csorbítja a lelet jelentőségét és tudományos értékét, a tégla a Székelytámadt vár és Udvarhely város középkori – kora újkori történetének becses művelődéstörténeti emléke.
A rovásfelirat tudományosan megalapozott olvasatai kiegészíthetik, illetve árnyalhatják a régészeti lelet lelőhelykörülményeiből levont konklúziókat.
Szakirodalom/linkek a vár történetéhez:
