TALÁLKOZÁSOK - Kányádi Sándor emlékkiállítás

2019. január 20. – május 20.

1929. május 10-én született az udvarhelyszéki Nagygalambfalván, székely középparaszti családban, de május 11-re fogadták el a keresztlevelét, Kányádi Alexandru néven.
Kányádi Sándor születése napján jön világra két gyermekkori társa: Purdé, a szomszédban született kiskutya, és Szürke, az árván maradt kiscsikó.
Édesanyját, László Juliannát 1940 karácsonyán, 11 évesen veszti el. Édesapja Kányádi Miklós a II. világháború alatt székely határőrként a fronton szolgált.
1941–44: a székelyudvarhelyi Református Kollégium diákja
1944–45: a második bécsi döntés értelmében 1941-ben Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolják, újra megnyílnak a magyar nyelvű iskolák. Kányádi a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium magántanulója.
1946–50: 1944. március 14-én Kolozsváron Petru Groza ígértet tesz a nemzetiségi jogok védelmére, ennek ellenére a felekezeti iskolákat bezárják. Kányádi Sándor Székelyudvarhelyen, az újonnan alakult Fémipari Középiskolába kerül, és itt érettségizik.
1950: megjelenik első verse: Beke Pista levelet ír
1950: beiratkozik Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de fél év után abbahagyja tanulmányait. 1951 tavaszán segédszerkesztőnek hívja Tamás Gáspár az
1949 és 1953 között működő Irodalmi Almanach-hoz. Átiratkozik a bölcsészkarra, az utolsó évig magánhallgatóként végzi, ahol Szabédi László és Jancsó Elemér lesz a tanára.
1951–53: az Irodalmi Almanach szerkesztője, 1953-ban néhány hónapig az Utunk szerkesztőségében dolgozik.
1954: magyar irodalom szakos tanári oklevelet szerez, hónapokig írásai tiszteletdíjából él.
1955: megjelenik első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa.
1955–60: a kolozsvári Dolgozó Nő című lap munkatársa. Jár a Zsil-völgyi bányákban, s az ország más nagy ipari központjaiban, ahová a székelyföldi szegényparasztokat is kényszerurbanizálják.
1955–1956: az ideológiai és politikai enyhülés időszakában 1956 januárban Illyés Gyula Marosvásárhelyre látogatott a Fáklyaláng 100. előadására; szeptemberben Tamási Áron erdélyi felolvasó körúton vesz részt, Kányádi Sándor ekkor ismerkedik meg velük.
1957: megjelenik a Sirálytánc című verseskötete. A könyvet megjelenése után hatósági utasításra a nyomdában azonnal bezúzzák.
1958: polgári házasságot köt Tichy Magdolnával. Felesége tanárként, majd a Dolgozó Nő című lap szerkesztőjeként dolgozott 1981-ig.
1959: feleségét kilenc hétre letartóztatják, mivel részt vett a magyar Bolyai egyetem önállóságának a fölszámolása elleni szolid tiltakozásban.
1960: a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője s egyúttal szerzője lesz egészen nyugdíjazásáig. Olyan olvasói réteg kezd toborzódni körülötte, amely Benedek Elek óta páratlan a romániai (és egyáltalán a) magyar irodalomban.
1961: két gyermekkönyve is megjelenik, a Kicsi legény, nagy tarisznya és a Fényes nap, nyári nap.
1962: megszületik első fia, Sándor. Budapesten meglátogatja Illyés Gyulát.
1964: megjelenik a Harmat a csillagon című kötete. A költő ehhez datálja tudatosan vállalt költői indulását.
1965: megjelenik Anatol Baconsky kortárs román költő Néma pillanat című kötete Kányádi Sándor fordításában.
1966: megjelenik a Kikapcsolódás című verseskötete, mely újabb fordulat a költő pályáján.
1967: először utazik Nyugat-Európába. A Pen Klub meghívására Bécsbe látogat, megtartja a Líránkról Bécsben című előadását. Megjelenik a Függőleges lovak című kötete, mely Utunk-díjban részesül. Az év során feleségével Párizsba, Ausztriába és Velencébe utazik.
1969: Cai verticali címmel, Haralambie Gramescu fordításában, Anatol Baconsky előszavával románul jelenik meg kötete. Ugyanebben az évben megírja a Kétszemélyes tragédia című drámáját. Székely Jánossal nyugat-európai körúton vesz részt, ellátogat Ausztriába, Nyugat-Németországba, Franciaországba és Olaszországba. A Bolzanói Szabadegyetemen megismerkedik Cs. Szabó Lászlóval és Szabó Zoltánnal.
1970: Fától fáig címmel jelennek meg válogatott versei. A kötet elnyeri a Romániai Írószövetség díját.
1971: megszületik második fia, András. A Szatmári Színház március 22-én bemutatja az Ünnepek háza című társadalmi drámáját. A
darabot tíz előadás után betiltották. Az év során a Pen Klub meghívására Sütő Andrással Svédországba és Norvégiába utazik.
1972: Bukarestben a Kriterion Kiadónál megjelenik A bánatos királylány kútja című gyermekverseket, meséket és történetek tartalmazó kötete.
1973: az éve elején Páskándi Gézával, Sütő Andrással, Szemlér Ferenccel Újvidékre látogat. Először nyílik alkalma Amerikába utazni. Püski Sándor meghívására Sütő Andrással, Farkas Árpáddal, Domokos Gézával és Hajdú Győzővel hathetes észak-amerikai, USA-beli, kanadai előadó-körúton vesz részt.
1974: megjelennek Legszebb versei, Katona Ádám bevezetőjével.
1977: megjelenik Egy kis madárka ül vala – Es saß ein klein Waldvögelein című erdélyi szász népköltészeti fordításkötete, kétnyelvű kiadásban.
1978: a Szürkület - Versek 1970–1977 című kötete. A kötet elnyeri a Romániai Írószövetség díját.
1979:  Fekete-piros versek címmel megjelennek válogatott versei Magyarországon, a Magvető Kiadó gondozásában. A budapesti Móra Kiadó Farkasűző furulya címmel gyermekkötetét, az Európa Kiadó pedig Kányádi Sándor fordításában Önarckép az időben címmel Anatol Baconsky verseit adja ki.
1980: hanglemezre mondja verseit, mely Fekete-piros versek címmel Bukarestben az Electrecord kiadónál jelenik meg; a Kriterion Kenyérmadár címmel adja ki gyermekkötetét.
1981: feleségével három hónapos észak- (Kanada, USA) és dél-amerikai (Argentína, Brazília) előadói körúton vesz részt. A második amerikai útnak jelentős lesz a költészeti hozadéka is; e versek az 1989-es Sörény és koponya  kötetben a Dél keresztje alatt ciklus cím alatt jelennek meg.
1982: a budapesti Európa Kiadó Kányádi Sándor fordításában Szeplőtlen szerelem címmel Ioan Alexandru verseit adja ki, a bukaresti Kriterion pedig – Paul Drumaru fordításában – Kányádi Sándor verseit Monolog interiour cu usa deschisa címmel románul, Ioan Alexandru előszavával jelenteti meg.
1984: Csoóri Sándorral Ogsa dette er europeas stemme címmel közös kötete jelenik meg Oslóban, norvég nyelven, Vince Sulyok és Odd Abrahamsen fordításában; részt vesz a kötet oslói bemutatóján.
1985: gyerekkönyvei jelennek meg a Móra Kiadónál: Világlátott egérke, Tudor Arghezi gyermekverseinek fordítása A világ szája címmel, A táltosmadár (Hungaroton, Illyés Kinga és Kányádi Sándor előadásában).
1986: Déry Tibor-díjban részesül Budapesten. A nyolcvanas években, amikor Romániában tetőzött a diktatúra fölajánlották neki az áttelepülést. 1986-ban Aczél György üzente, hogy „életveszélyben van", Magyarországon megfelelő lakás várja. A költő visszautasította a meghívást.
1987: meghívják a rotterdami nemzetközi költőfesztiválra, amelyen a magyar irodalom a díszvendég, csak azzal a feltétellel adtak volna útlevelet neki és családjának, ha nem térnek többé vissza „román földre". A költő ezt is visszautasította és 1987-ben kilépett a román írószövetségből.
1988: a Pen Klub ismételt meghívására, a nemzetközi tiltakozás nyomására elutazhat Rotterdamba a nemzetközi költőtalálkozóra. A lengyel Zbigniew Herberttel való találkozás emlékének később egész ciklust szentel, mely Eretnek táviratok címmel a Felemás őszi versek (2002) kötetben jelenik meg.
1989: hatvanadik születésnapjára Debrecenben, a Csokonai Kiadónál megjelenik a Sörény és koponya című verseskötete, mely elnyeri Az Év Könyve-díjat.
Megjelenik az Erdélyi jiddis népköltészet című kétnyelvű népköltészeti fordításkötete a budapesti Európa Könyvkiadó gondozásában.
1989: Nemeskürty István fölkérésére megírja Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének filmforgatókönyvét, mely 1989-ben elnyeri Az Év Forgatókönyve Díját. A film a Budapest Filmstúdió és a bukaresti Pro Film kooprodukciójában 1994-ben készül el, Mihályfy Sándor rendezésében. A címszerepet egy erdélyi fiatalember, Ilyés Levente játssza.
1990 januárban nyugdíjba vonul. Életművét Magyarországon MSZOSZ-díjjal, Finnországban a Castren Társaság díjával ismerik el. Bukarestben, a Kriterion Kiadónál megjelennek Rilke-versfordításai Az ősz – Herbst. Tíz lap a Képek könyvéből címmel, kétnyelvű kiadásban, Plugor Sándor illusztrációival. A Hungaroton A világlátott egérke címmel dupla nagylemezen adja ki meséit Sinkovits Imre előadásában.
1991: Portóban, a Limiar kiadónál Tres poetas Hungaros címmel portugálul jelennek meg versei Kassák Lajossal és Pilinszky Jánossal közös kötetben prof. Zoltán Rózsa fordításában.
1992: Kolozsváron a Dácia Kiadó Vannak vidékek címmel kiadja válogatott verseit. Három hónapos ösztöndíjjal Stuttgartban tartózkodik, részt vesz a szász népköltészeti kötet bemutatóján. Stuttgartban műgyűjtők számára négynyelvű (német-magyar, francia-magyar, angol-magyar) kiadás jelenik meg verseiből. Az év során a Pen Klub meghívottjaként Gálfalvi Zsolttal, Görgey Gáborral Dél-Amerikába utazik, októberben részt vesz Izraelben a jiddis népköltészetfordítás-kötet bemutatóján.
1993: életművét Kossuth-díjjal  ismerik el. Több gyerekkönyve is megjelenik: Billeg-ballag (Kalligram),  Kilenc kecske (Móra), Mesék meséje (Hungaroton).
1994: On maid maailmas címmel, Arvo Valton fordításában Tallinban észtül jelennek meg versei.
1995: Bécsben Herder-díjban részesül. Ösztöndíjasa Fábián Gyula, háromszéki születésű joghallgató Udmurtiában meglátogatja Kuzebaj Gerd és Oki Asalcsi faluját, ahol orvosi és költői múzeumot rendeztek be.
1996: On seutuja. Runoja ja runoelmia címmel Hannu Launonen és Jávorszky Béla fordításában finn nyelven is megjelennek versei Helsinkiben.
1997: megjelenik a Valaki jár a fák hegyén. Egyberostált versek című kötete a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. Júniusban Budapesten a Vörösmarty téren megnyitja az Ünnepi Könyvhetet.
1998: a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választják, életműve fölkerül az Internetre. Életművéért Magyar Örökség-díjban részesül. Válogatott versei Kikapcsolódás – Entspannung címmel német nyelven is megjelennek a Kriterionnál.
1999: Franciául és angolul is megjelennek versei. Quelq'un marche sur la cime des arbres címmel Claire Anne Magnes fordításában a de L'Acanthe kiadónál franciául, a Maecenas Kiadónál Tótfalusi István fordításában 45 vers angolul jelenik meg
2000: Peter Zollman, Csicsery-Rónay Erzsébet és Sohar Pál fordításában meseregénye jelenik meg angolul. Részt veszt Párizsban, a Magyar Intézetben a költő francia nyelvű verseskötetének a bemutatóján.
2001: költészetét Kölcsey Ferenc Millenniumi díjjal ismerik el, illetve a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagjává választják. Több gyermekkönyve is megjelenik a Holnap és a Cartaphilis kiadónál: a Virágon vett vitéz, Talpas történetek, Meddig ér a rigófütty, A bánatos királylány kútja.). 25 verse román-magyar kétnyelvű kiadásban Cai verticali, címmel Paul Drumaru fordításában, Részeg Botond illusztrációival Bukarestben.
2002: elnyeri A Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíját. Megjelenik a Felemás őszi versek című kötete. Novemberben Prágában Dancing Embers
címmel bemutatják verseinek angol nyelvű kiadását, Szász Endre illusztrációival.
2004: életművét Magyarországon a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal, Romániában, Székelyudvarhelyen az Alapítvány az Erdélyi Magyar Irodalmáért Életmű-díjával ismerik el. Székelyudvarhely díszpolgárává választja.Oroszul is megjelennek válogatott versei Moszkvában, Izbrannüe sztihotvorenija címmel. A költő hetvenötödik születésnapjára magyarul is több kötetét újra kiadják.
2007: Dagg på stjärnan címmel Stockholmban Ove Berglund fordításában 150 verse jelenik meg svédül. A Helikon Kiadó kiadja a költő addigi legteljesebb életművét három kötetben, Tarján Tamás szerkesztésében.
2008: A reprivatizációs ügyvesztőkben az év tavaszán elveszti kolozsvári lakását. Könyveit részben budapesti lakásába, részben Nagygalambfalvára költözteti.
2009: 80. születésnapjára „Meggyötörten is gyönyörű" – Kányádi Sándor élete képekben címmel reprezentatív kötetet jelentet meg a Helikon Kiadó.
Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, polgári tagozat címmel tüntetik ki. Lakóhelye, a Budavári Önkormányzat és szülőfaluja, Nagygalambfalva díszpolgárrá választja.
Szeptember 30-én, Benedek Elek 150. születésnapján kezdeményezésére a Tabánban felállították Elek apó kútját, amelyet később nyolc másik emlékkút követett szerte a Kárpát-medencében.
2011: a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Kezdeményezésére a Budavári Önkormányzat Tóth Árpád születésének 125. évfordulóján megalapítja a Tóth Árpád Műfordítói díjat, amelyet minden évben a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe című rendezvényen adnak át.
2012: Kányádi Sándor ötlete alapján a Budavári Önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében megnyílik Magyar Mesemúzeum
2014: a MMA Nemzet Művésze elismerésben részesíti. Elnyeri a Budapestért Díjat.
2015: a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány Stephanus-díjjal tünteti ki.
2017. Megkapja a Prima Primissima díjat magyar irodalom kategóriában
2018. június 20. a hajnali órákban, életének 90. évében Budapesten meghal. Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomra.