Tizennyolcadik alkalommal – ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek

Örömmel tudatjuk, hogy a Haáz Rezső Múzeum kiadványaként megjelent a Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 18. száma, mely a 2017-es Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián elhangzott és bemutatott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A lapszám a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Tudományos Akadémia, és Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával jelent meg.

A szakemberek által szerkesztett (Kovács Petronella), írt, lektorált és fordított kiadvány tartalomjegyzéke:
Tóth Zsuzsanna: A Zárkő restaurálása; Várhegyi Zsuzsanna, Kissné Bendefy Márta: Vízzel telített régészeti bőrtárgyak szárításának lehetőségei; Fábián-Tóth Hajnalka: Egy kínai papíresernyő restaurálása – készítéstechnika elméleti és gyakorlati ismereteinek tükrében; Nagy Rebeka: Azonosságok és különbségek – a szombathelyi székesegyház három zászlójának restaurálási tapasztalatai; Madarászné Gorej Judit: Oszlopos állóóra restaurálása; Pelles Edit: Zománcozott perzsa qalyan (vízipipa) restaurálása; Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai.

Függetlenül attól, hogy ezekben a tanulmányokban egy színház (Nagyváradi Állami Színház) építésének végét jelző fémhengerének és az abba rejtett papír- és pergamen hordozójú iratainak helyreállításáról; esetleg ásatásokkor előkerülő nedves régészeti bőrtárgyak kezeléséről; netán a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány 1929 és 1952 közötti kínai missziója tárgyi emlékének, – egy kínai papíresernyőnek – rekonstrukciójáról; vagy egyházi (szombathelyi székesegyház) zászlók tisztításáról, varrókonzerválásáról; vagy egy 19. századi oszlopos állóóra részeinek kiegészítéséről, és működésbe hozásáról; egy vízipipa szerkezetének megerősítéséről, esztétikai egységének helyreállításáról, kiállíthatóvá és értelmezhetővé tételéről; érdekességképpen az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciója kockázatainak elméleti kérdéseiről van szó, a figyelmes szakember, de általában az érdeklődő olvasó összetett művelődéstörténeti, technikatörténeti és művészettörténeti, de még társadalomtörténeti ismeretekhez is hozzájuthat.

A tárgyak állapotfelmérése, történelmi típusainak felkutatása, az alkalmazott eljárások számbavétele, a nemzetközi tapasztalatok felmérése és beépítése, továbbgondolása, az újabb kísérletekről történő beszámolók, a készítéstechnikák feltárása, a javítások, kiegészítések részletekbe menő leírása, anyagvizsgálati eredmények bemutatása, a korhűség érdekében történő történelmi háttérinformációk felkutatása, a restaurálási, helyreállítási eljárások koronkénti történelmi és etikai vetületének bemutatása teszi összetettebbé és dicsérhetőbbé a kiadványt.

Róth András Lajos