Tudományos könyvtár
A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtár töretlen fejlődésű jogutódja. A kollégium könyvtárának csírái egyidősek magával az 1670-ben kezdetét vett kollégiummal. Az 1682-es iskolatörvény már külön tárgyal a „bibliothecarius" esküvel vállalt kötelezettségeiről. 1682–1695 között, Rozgonyi P(ap) János a könyvtár megalapítója közvetítő szerepet vállalt az iskolai könyvtár és az első magángyűjtemények adományozói között. A könyvtár kötetei 1720-ban kapták első, legrégibb helyrajzi jelzetüket. Borosnyai L. János könyvtártermet képez ki és a könyveket protocollumokban jegyzi fel.
Backamadarasi Kis Gergely 1770–1775-ös nagyszabású átépítési és bővítési munkálatai során ismét új helyiségbe került a könyvtár. Zilahi Sebes János és Szigethi Gyula Mihály idején indított leltári protocollum 1797-től a XIX. század húszas évéig 3826 címet rögzített 12 tékában, 18 csoportban. A század elején, a más erdélyi iskolai könyvtárakhoz képest még szerény méretű könyvtár, alapítványok, alkalmi adományok és tanári könyvtárak öröklése illetve megvásárlása útján gyarapodott. (17 jelentősebb gyűjtemény). A könyvtár alakulásának történetét Jakó Zsigmond történész foglalta össze alapos tanulmányban: http://www.mek.oszk.hu/03200/03227/html/jako26.htm. Az adományozók különböző társadalmi rétegből kerültek ki, így adománykönyvtáraik tükrözik gyűjtőik érdeklődési körét, művelődési szintjét. 1873-ban Kiss Ferenc 6000 kötetet említ. Gönczi Lajos 1895-ben 10 273 önálló művet sorakoztat fel 16 314 kötetben. A folyóiratok 6,36%-át jelentették a könyvtárnak.
A könyvtárt többször átrendezték. Az állomány régi könyveinek 31%-a 1700 előtti, 54%-a 1701–1800 közötti külföldi kiadvány, míg 11,5%-a hazai nyomtatvány, köztük több nagyon ritka, sőt egyedi. Periodika gyűjteményében régebbi magyar nyelvű bécsi, magyarországi, erdélyi, udvarhelyi újságok, folyóiratok mellett megtalálhatók az Osztrák-Magyar Monarchia és utódállamai tudományos intézményeinek, egyházainak, társulatainak irodalmi, nyelvészeti, természettudományi, társadalomtudományi, ideológiai, neveléstudományi időszaki kiadványai. Megbecsült az Osztrák-Magyar Monarchia majdnem 800 iskolájától származó kb. 9000 kötetet számláló évkönyvgyűjtemény, amely iskolatörténeti szempontból óriási méretű adatbázist jelent.
A jelenlegi könyvtár a református kollégium könyvtára mellett a katolikus gimnázium, az állami főreáliskola, valamint a kő- és agyagipari szakiskola könyvtárainak máig fennmaradt könyvtárrészeit tudhatja magáénak. Ezen, régi állományú könyvtárakat egészíti ki unitárius jellegű, a zsidósággal kapcsolatos, modern, a két világháború közti erdélyi kiadványokban bővelkedő, mintegy 4000 kötetes, Tóth Kálmán (1910–1962) hagyaték (a kolozsvári Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója). A fentebb felsorolt részkönyvtárak és még néhány nagyobb jelenkori adomány/hagyaték (Pál István, Vofkori József, Mátéffy Béla) jelentik tehát együttesen – 1990-től, a Haáz Rezső Múzeum részlegeként működő – Tudományos Könyvtár 1944-el zárult állományát. A könyvtár elektronikus katalógusa a SZIRÉN9.122 Integrált Könyvtári Rendszer segítségével épül. A folyamatosan bővülő katalógus valamint a Magyar Elektronikus Könyvtárnak szolgáltatott, eddig digitalizált állomány elérhető a Haáz Rezső Múzeum honlapjáról is.
Róth András Lajos
