Visszatekintő

Bocskay Vince szobrászművész kiállítása

- Képtár -

Bocskay Vince szobrászművész 35 kisplasztikát és 15 köztéri szobrot fényképen bemutató, Visszatekintő című szobrászati kiállítása Szováta és Marosvásárhely után, 2025 szeptember 18 és október 8. között a székelyudvarhelyi Képtárban látható.

Bocskay 1962–1968 között a marosvásárhelyi zene- és képzőművészeti szakközépiskolában tanult. Kilencedikesen döntött a szobrászat mellett Hunyadi László képzőművész-tanára hatására. Mesterei között volt még Izsák Márton, Piskolti Gábor és Bordi András. 1968–1974 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Kós András, Lövith Egon, Virgil Fulicea és Korondi Jenő irányításával. Kós Andrást mesterének és példaképének tekinti. Évfolyamelsőként végzett, így szülővárosa iskoláját választhatta. Itt volt rajztanár egy évet, majd bevonult katonának, leszerelése után megházasodott, tanított és alkotott. 1994–2008 között a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola szobrásztanára volt.

Első kiállítása 1977-ben Székelyudvarhelyen volt Nagy Levente grafikussal. Alkotásaihoz nem választott ki egyetlen anyagot, terrakottát, követ, fémet és fát is használ művei megalkotásához, bár a terrakottából való alkotás évekig kézenfekvőbb volt számára. Vázlat nélkül dolgozik, alkotásai munka közben, olykor spontánul formálódnak, a megjelenített elemek egymásba folynak, egyik mozdulat előkészíti a másikat, amely már mutatja a következőt.

Bár az elmúlt 35 évben rendelésre több nagyméretű köztéri szobra készült, a mélyen rejlő, ki nem mondott nagy dolgokat leginkább kisebb méretű plasztikáiban tudja kifejezni. Lényeglátó plasztikái groteszk hangvételűek, mert szerinte groteszk az egész világ, ami körülvesz. Bocskay úgy nevettet, hogy közben rendre utasít, a silányságot elutasítja. Az alkotó akár a mitológiai alakokat, akár a bibliai személyeket, akár az őt körülvevő társadalom alakjait választja mondandója kivetítésére, a világ abszurditása, a társadalmi jelenségek groteszk egyvelege mindegyikük esetében szembeötlő. Kompozíciós készsége, jelképteremtő ötletessége irányzatokon és művészeti áramlatokon felüli.

Bocskay azt vallja, „Az ember mély rezdüléseit szeretem boncolgatni. Mert számomra a szép a legmélyebben vett emberi.” Minden alakja egy új kihívás elé állítja az alkotót, itt a rutin nem segít, a figyelem lüktetésével gondol tovább mítoszokat, az egész személyiséget megmozgatva.

1990 Bocskay számára mérföldkő, ekkortól kezdve köztéri szobrok elkészítésére kap megrendeléseket, ez életébe egy új dimenziót hozott. Kemény, időtálló bronz térplasztikái a történelmünk, nemzetünk alakjainak szellemiségét idézik meg, Erdély és Magyarország kisebb-nagyobb városaiban. Székelyudvarhelyen a Barátok temploma mellett 1996 novemberében felavatott Politikai foglyok emlékműve térplasztikája látható.

2014 óta nyugdíjasan szabadon alkothat, éppoly nagy önigényességgel, szigorral. Mellette még mindig vállal közösségi feladatot a Magyar Művészeti Akadémia és a Barabás Miklós Céh tagjaként, a Művészek Szovátai Társaságában, illetve a Kusztos Endre Galéria és Emlékház működtetésében. Számos díj, elismerés jelzi, hogy alkotómunkáját értékelik.

Mindig kapcsolatban maradt a valósággal, sosem járt a fellegekben. Gazdag és sokszínű életműve a hitelesség, gondolatiság és eszmeiség, emelkedettség, műveltség, műgond, szakmaiság, inventivitás, komolyság és belső teljesség jegyében született.

Lőrincz Ildikó